mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

4. Anyanyelvi tudásszintmérések és képességvizsgálatok
4.2. táblázat. Teljesítmények az Iskolai mûveltség vizsgálat irodalomtesztjén
(Forrás: Csapó, 2002b, 28–29. o.; Kárpáti, Molnár és Csapó, 2002,
72–73. o.)
Alminta N Átlag (%) Szórás (%)
7. évfolyam 536 59,00 17,01
11. évfolyam, teljes 532 54,89 19,94
11. évfolyam, gimnázium 299 60,77 16,28
11. évfolyam, szakközépiskola 233 46,83 21,65
A hetedikesek között magasabb teljesítményt nyújtanak a lányok, az idõsebbek
között azonban már nem szignifikáns a nemek közötti különbség
(73–75. o.). Mint várható volt, mindkét évfolyamon érvényesült a szülõi iskolázottság
hatása az irodalomteszt eredményében. Az egyetemet végzett
anyák gyermekei átlagosan körülbelül negyedannyival tudtak többet, mint
azok, akiknek az édesanyja csupán az általános iskolát fejezte be (76. o.). Az
irodalomteszt eredménye az irodalom-énképpel és az igényszinttel gyenge,
a továbbtanulási szándékkal közepesen erõs korrelációban állt. A szövegalkotással
a fiatalabbak esetében közepesen erõs kapcsolat mutatkozik, az
idõsebbeknél azonban ez a két változó már független egymástól. A tendencia
hasonló az induktív gondolkodás teszt szóanalógiák elemével is: ez és az
irodalom-teszteredmény a fiatalabbaknál r = 0,38, az idõsebbeknél r = 0,25
szinten korrelál. A vizsgálat 3. és 4. szintû kognitív komponenseit mint független
változókat tartalmazó regressziós modell vizsgálata eltérõ hatásrendszert
rajzolt ki a két évfolyamon. A legerõsebb hatású változókat kiemelve a
modellbõl, az irodalomteszt varianciáját a hetedik évfolyamon az irodalomjegy
1,16, a szövegalkotás 10,45, az angoljegy 18,75, a nyelvtanjegy
0,55%-ban magyarázta (a modellel megmagyarázott összes variancia
39,7%). A 11. évfolyamon az irodalomjegy 0,20%-ot, míg a szövegalkotás
0,90-et, az angoljegy 3,06-ot, a nyelvtanjegy viszont 8,39-et magyarázott
(összes: 20,0%; 77–85. o.)
A közölt eredmények alapján az irodalmi mûveltségi anyag elsajátításának
színvonala az Iskolai mûveltség vizsgálatban tapasztaltak alapján a következõképpen
alakul. A hetedikesek zöme 42–76%, a tizenegyedikeseké
35–75% közötti teljesítményt ért el az évfolyamuk ismeretanyagát számon
kérõ teszten. Ha normaorientáltnak tekintjük a mérést, a gimnazisták között
a 44% alatti, a szakközépiskolásoknál viszont csak a 25% alatti teljesítmény
számít gyengének, míg jónak már a 77, illetve 68% fölötti. Az irodalomtesz-
197