mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

Csíkos Csaba és Vidákovich Tibor
A PISA 2003-as mérés 85 feladata nyilván nem lehet az egyéni teljesítmény
mérésének eszköze, sõt, intézményi szinten is csak korlátozott pontosság
érhetõ el a tesztlapok rotációs alapú kiosztásával. A 85 feladatból készült
félórás altesztekbõl minden egyes diák négyet oldott meg, így összességében
a teljes oktatási rendszer szintjén voltak elérhetõk pontos adatok a
matematikai mûveltség egészére és részterületeire egyaránt. Azért fontos
hangsúlyoznunk ezeket a mérésmódszertani jellemzõket, mert módszertani
és eredményértelmezési szempontból is különbséget kell tennünk az oktatási
rendszer egészérõl képet nyújtó felmérések és az egyéni teljesítmény
szintjét és annak változásait vizsgáló kutatások között.
Mint említettük, az eddigi három PISA-mérés közül a 2003-as volt az,
amelyben a matematika volt a legrészletesebben értékelt terület, így a magyar
tanulók eredményeinek áttekintésében a 2003-as adatokat használhatjuk
fõ viszonyítási pontként. A PISA 2003-as vizsgálatban a magyar tanulók
átlageredménye 490 pont volt, ami az OECD-országok átlaga alatt
van. Az említett négy, részletesen feltárt tartalmi területen a következõ
eredmények születtek: a tér és forma területen 479, a változások és relációk
témában 495, a mennyiségek területén 496, míg a matematikai bizonytalanság
témakörében 490 lett az átlagpontszám. Az elsõ két tartalmi terület
esetén lehetõség van a 2000-es adatokkal való összevetésre, és az alapján a
tér és forma területen nincs változás, ám a változások és relációk témában
jelentõs javulás mutatkozott. A 2000-ben megszületett összesített matematikai
teljesítményátlagunk 488 volt, a 2006-os mérés során 491 pontos,
a 2009-es mérésben 490 pontos átlag született. A PISA-mérésekkel kapcsolatos
adatok magyar nyelvû forrásaként Vári és mtsai. (2003) monográfiája
mellett Felvégi (2005), Balázsi, Szabó és Szalay (2005), valamint
Balázsi, Ostorics és Szalay (2007) tanulmányait, továbbá a PISA 2006 és
2009 jelentések magyar fordítását említjük. Az eredeti dokumentumok az
OECD honlapján keresztül letölthetõk, a tömörebb „vezetõi összefoglalók”
(executive summary) mellett országprofilok és értékelési keretekrõl
szóló elemzések formájában (l. pl. OECD, 2000, 2001, 2003, 2004, 2006,
2007, 2010). A PISA-felmérésekben rendszeresen vizsgált három fõ terület
(olvasás, matematika, természettudomány) között a matematikai átlagpontszám
mutatta az utóbbi évtizedben a legnagyobb stabilitást, ami
egyúttal azt is jelenti, hogy (ellentétben az olvasás területén megfigyelhetõ
örvendetes javulással) nem történt érdemleges elmozdulás matematikaoktatásunk
eredményességében.
108