mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

Zsolnai Anikó, Kinyó László és Jámbori Szilvia
Összegzés
Tanulmányunkban a szocializáció három fontos aspektusával: a társas, a politikai
és az énkép alakulásával foglalkoztunk. A területekkel kapcsolatos
nemzetközi és hazai vizsgálatok közül jelen munkában a hazai mérések
eredményeire fókuszáltunk.
Az ember szociális viselkedését feltáró vizsgálatok egyik hangsúlyos területe
a szociális kompetencia kutatása, amelynek elsõ hazai vizsgálatai az
1990-as években kezdõdtek meg. A DIFER-mérések azt mutatják, hogy a
szociális alapkészségek fejlõdésének jelentõs része óvodáskorban és azt
megelõzõen zajlik. Az is kiderült, hogy az iskola megkezdésekor a gyerekek
szocialitása szélsõségesen különbözõ fejlettségû, az elsõ és a harmadik osztályba
járó gyermekek esetében pedig mindegyik vizsgált szociális készségnél
stagnálás állapítható meg.
Hasonló tendenciát jeleznek a 10–13 évesek körében végzett keresztmetszeti
és longitudinális vizsgálatok is. Az eredmények azt mutatják, hogy a
szociális készségek 10–13 éves kor között spontán módon nem fejlõdnek,
valamint a gyerekek jelentõs hányadánál a szociális készségek elsajátítása
még nem fejezõdik be 13 éves korban. Ebbõl következõen fontos kutatási
kérdés, hogy mely életkorokban és milyen módszerekkel lehet hatékonyan
fejleszteni ezeket a készségeket.
A társadalmi-politikai szocializációs folyamatok feltárására az 1970-es
évek közepe óta folynak empirikus kutatások Magyarországon. Már e korai
vizsgálatok rámutattak arra, hogy a politikai szocializáció folyamatában a
közvetlen és közvetett szocializációs színterek mellett meghatározó tényezõ
az adott társadalom politikai kultúrája, társadalmi berendezkedése és történelmi
sajátossága. Az utóbbi évek kutatási eredményei szerint az országok
társadalmi berendezkedésének alapjellege (tradicionális kapitalista piacgazdaság
vagy posztszocialista átalakulás) szerepet játszik a fiatalok politikai
gondolkodásának fejlõdésében.
A hazai szociológiai kutatások összességében a családi szocializáció szerepét
hangsúlyozzák a gyermekek politikai fejlõdésében. A kutatások rámutatnak
arra, hogy a politikával szembeni negatív attitûdöket elsõsorban a
felnõttek, a családok közvetítik a gyermekek felé, s az iskola már nem változtat
ezen a kialakult mintázaton.
A személyiségfejlõdés egyik meghatározója az énfogalom alakulása, a
személy önmagáról vallott és elgondolt tudattartalmak együttesének fejlõ-
360