mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

B. Németh Mária, Korom Erzsébet és Nagy Lászlóné
3.17. táblázat. A Monitor’95 és ’99 természettudományi felméréseinek standard
skálán kifejezett eredményei
Idõpont Élõvilág Fizika Földtan
1995 507,7 504,0 507,8
1999 493,3 496,8 493,1
Mivel a Monitor’97 tesztjei nem csak a korábbi felmérésekkel egyeztek
meg, a különbözõ évfolyamok feladatlapjai is tartalmaztak hídfeladatokat,
az adatok lehetõvé teszik a változások elemzését, az életkori minták egymással
és a korábbi mérések eredményeivel való összehasonlítását.
A Monitor-vizsgálatok eredményei változatos képet, a negyedikesek teljesítményének
folyamatos romlását mutatják (3.18. táblázat; Vári, 1999).
A részletes elemzés szerint a legjobb eredmények a 4. évfolyamon földtudományból
születtek, a 6. évfolyamon nem volt szignifikáns különbség a biológia,
fizika és földtudomány között. Az idõsebb életkori mintákban a biológia
részteszt bizonyult a legkönnyebbnek (Szalay, 1999).
3.18. táblázat. A természettudományos ismeretek változása az egymást követõ
felmérésekben; a jobban (+) és a gyengébben (–) megoldott híditemek
száma (Vári, 1999, 37. o. 4. táblázat)
A felmérések
idõpontjai
4. osztály 8. osztály 10. osztály 12. osztály
+ – + – + – + –
19971991 4 9 5 4
19971993 2 10
19971995 9 11 8 7 3 4 4 2
A Monitor’97 eredményei jelentõs fejlõdést jeleztek a természettudományos
gondolkodásban a vizsgálat által átfogott nyolc év alatt. A tudományos
szemléletet igénylõ feladatok megoldása (pl. kísérlet tervezése, kijelentések
igazságtartalmának megítélése) bár javuló tendenciát mutatott, minden korosztályban
nehézséget okozott. A tanulók leginkább a konkrét ismeretekre
épülõ kérdésekkel boldogultak. A jelenséget az olvasási készségek fejlettségének
csökkenésével és a természettudományok ismeretközpontú oktatásával
hozták kapcsolatba (Szalay, 1999; Vári és mtsai., 1998).
A 10. évfolyamos tanulók 1997-es eredményei 1993-hoz képes jelentõsen
csökkentek, 1995-höz képest azonban alig változtak. A visszaesés fizi-
158