mÃ©rlegen a magyar iskola - Diagnosztikus MÃ©rÃ©sek FejlesztÃ©se

More documents

Recommendations

Info

Kárpáti Andrea és Pethõ Villõ si programokat igényel, ebben az életkorban már el kell kezdeni a mûelemzõképesség fogalmi apparátusának megalapozását befogadói tréninggel: mûvészeti fogalmak és mûvek együttes bemutatásával. A zeneiképesség-vizsgálatok eredményeibõl A zenei alapképesség mérése A szegedi József Attila Tudományegyetem Pedagógia Tanszékén addig egyedülálló vizsgálatsorozatba kezdtek az 1970-es évek végén. A vizsgálat része volt a tanszéken a 60-as évek végétõl Nagy József egyetemi tanár irányításával folyó képességkutatásoknak. Erõs Istvánné, Fodor Katalin és Pethõ István 3–23 évesek körében a zenei alapképesség fejlõdését mérték. A képességmodell felépítése a következõ táblázatban látható. 12.10. táblázat. A zenei alapképesség modellje (Forrás: Erõs, 1993, 23. o. 1. táblázat) Hallás Közlés Olvasás Írás Melódia Dallamhallás Dallamközlés Dallamolvasás Dallamírás Harmónia Hangzathallás Hangzatközlés Hangzatolvasás Hangzatírás Ritmus Ritmushallás Ritmusközlés Ritmusolvasás Ritmusírás Hangszín Hangszínhallás Dinamika Dinamikahallás Megállapították, hogy a zenei képességek egy része már igen korán megjelenik, fejlõdése pedig egyrészt a jó megoldások mennyiségi növekedésében, másrészt a képesség tartalmi szélesedésében fedezhetõ fel (Erõs, 1992). Legkorábban a dallamhallás és a ritmusérzék képessége jelenik meg, mindkettõt gyors, egyenletes fejlõdés jellemzi az elsõ években. Késõbb megjelenõ képesség a dinamikaérzék, amely azonban a 14–16 éves korosztályban azonos fejlettségi fokot mutatott a dallam- és ritmushallással. A harmonikus hallás csak késõbb, 14 éves kor körül alakul ki, fejlõdése lassú, csak a fõiskolások eredményei haladták meg a közepes szintet. A hangszínhallás csak zenei tagozatosok és a fõiskolások esetében érte el a kialakuló képességszintet. A ritmusközlés igen hamar kialakul, már a 10 évesek körében közepes szinten van, a fõiskolások esetében pedig kialakult képességrõl lehet beszélni. Az olvasás hamarabb alakul ki, az írás egy 530
12. A vizuális és zenei nevelés eredményeinek vizsgálata vagy két fokozattal marad el az olvasás mögött, ez a különbség még a fõiskolásoknál is kimutatható volt (Erõs, 1993). Turmezeyné Heller Erika, Máth János és Balogh László kutatásuk során (2005) szintén a zenei képességek fejlõdését figyelték 7–10 éves korú gyermekek körében. A hároméves longitudinális vizsgálat részeredményeirõl elõször 2005-ben számoltak be (Turmezeyné, Máth és Balogh, 2005). A feladatok kidolgozása elõtt a munkacsoport a zenei tanulás folyamatát szintekre osztotta: 0. szint – az ismeretek szintje, 1. szint – a tapasztalati tudás szintje, 2. szint – a kottakép és hangelképzelés szintje, 3. szint – a megszólaltatás, éneklés szintje. Az 1–3. szintek egymásra épülnek, és az egyik fejlõdése egyúttal hatással van az alatta lévõ szintekre is. A képességstruktúrára, amelyet az alábbi táblázat mutat be, 31 feladatból álló feladatrendszer épült. 12.11. táblázat. A zenei képességeket vizsgáló feladatrendszer struktúrája (Forrás: Turmezeyné, Máth és Balogh, 2005. 200. o. 1. táblázat) Tevékenység A zenei hang tulajdonságai 0. szint: Ismeret 1. szint: Zenei tapasztalatok a) hallás utáni diszkrimináció b) hallás utáni éneklés 2. szint: Hangzás átalakítása jellé, illetve jel átalakítása hangzássá a) írás b) olvasás a) utószolmizáció 3. szint: Éneklés átalakítása jellé, illetve jel alapján éneklés Dallam 2 2 3 3 1 1 2 b) kotta utáni éneklés Ritmus 2 3 ***** 1 2 ****** ***** Harmónia * 2 1 1 * 1 * Hangszín **** 3 ** **** **** **** **** Hangerõ **** 1 *** **** **** **** **** Megjegyzés: Az egyes képességeket vizsgáló feladatok számát feltüntettük. A megjelölt mezõkhöz nem tartoznak feladatok. Magyarázat: *: A harmóniaismeretek nem szerepelnek az alsós tananyagban, tehát csak azokban a mezõkben szerepelnek feladatok, ahol elegendõ ismeret állt a gyerekek rendelkezésére. **: Az énekhang hangszíne adottság. ***: A különbözõ hangszínnel történõ hangadás nem tartozik a zenei képességek közé. ****: A hangszínre és hangerõre utaló jelek nem részei a zenei notációnak, ezek csak szavakkal a kottába beírt utalások. *****: A ritmussorok megszólaltatása tagolással történik, nem énekelve. ******: Az utószolmizáció fogalma a dallamra vonatkozik. 531
Page 2 and 3:
Mérlegen a magyar iskola
Page 4 and 5:
Diagnosztikus mérések fejlesztés
Page 7 and 8:
Tartalom Bevezetés (Csapó Benõ)
Page 9 and 10:
Bevezetés Az ezredforduló körül
Page 11 and 12:
Bevezetés nemzetközi és magyaror
Page 13 and 14:
Bevezetés lalkozik, amelyek túlmu
Page 15:
Bevezetés Az utolsó fejezetben K
Page 18 and 19:
D. Molnár Éva, Molnár Edit Katal
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 83 and 84:
2. A matematikatudás alakulása az
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
3. A természettudományos tudás n
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
4. Anyanyelvi tudásszintmérések
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
Page 205 and 206:
Page 207 and 208:
Page 209 and 210:
Page 211 and 212:
Page 213 and 214:
Page 215 and 216:
Page 217 and 218:
Page 219 and 220:
Page 221 and 222:
Page 223 and 224:
Page 225 and 226:
Page 227 and 228:
Page 229 and 230:
Page 231 and 232:
Page 233 and 234:
Page 235 and 236:
Page 237 and 238:
Page 239 and 240:
Page 241 and 242:
5. Az idegen nyelvek tanulásának
Page 243 and 244:
Page 245 and 246:
Page 247 and 248:
Page 249 and 250:
Page 251 and 252:
Page 253 and 254:
Page 255 and 256:
Page 257 and 258:
Page 259 and 260:
Page 261 and 262:
Page 263 and 264:
Page 265 and 266:
Page 267 and 268:
Page 269 and 270:
Page 271 and 272:
Page 273 and 274:
Page 275 and 276:
Page 277 and 278:
Page 279 and 280:
Page 281 and 282:
Page 283 and 284:
Page 285 and 286:
Page 287 and 288:
Page 289 and 290:
6. Történelem és társadalomisme
Page 291 and 292:
Page 293 and 294:
Page 295 and 296:
Page 297 and 298:
Page 299 and 300:
Page 301 and 302:
Page 303 and 304:
Page 305 and 306:
Page 307 and 308:
Page 309 and 310:
Page 311 and 312:
Page 313 and 314:
Page 315 and 316:
Page 317 and 318:
Page 319 and 320:
Page 321 and 322:
Page 323 and 324:
Page 325 and 326:
Page 327 and 328:
7. Szocializáció, szociális vise
Page 329 and 330:
Page 331 and 332:
Page 333 and 334:
Page 335 and 336:
Page 337 and 338:
Page 339 and 340:
Page 341 and 342:
Page 343 and 344:
Page 345 and 346:
Page 347 and 348:
Page 349 and 350:
Page 351 and 352:
Page 353 and 354:
Page 355 and 356:
Page 357 and 358:
Page 359 and 360:
Page 361 and 362:
Page 363 and 364:
Page 365:
Page 368 and 369:
Józsa Krisztián és Fejes József
Page 370 and 371:
Page 372 and 373:
Page 374 and 375:
Page 376 and 377:
Page 378 and 379:
Page 380 and 381:
Page 382 and 383:
Page 384 and 385:
Page 386 and 387:
Page 388 and 389:
Page 390 and 391:
Page 392 and 393:
Page 394 and 395:
Page 396 and 397:
Page 398 and 399:
Page 400 and 401:
Page 402 and 403:
Page 404 and 405:
Page 406 and 407:
Page 408 and 409:
Csapó Benõ és Molnár Gyöngyvé
Page 410 and 411:
Page 412 and 413:
Page 414 and 415:
Page 416 and 417:
Page 418 and 419:
Page 420 and 421:
Page 422 and 423:
Page 424 and 425:
Page 426 and 427:
Page 428 and 429:
Page 430 and 431:
Page 432 and 433:
Page 434 and 435:
Page 436 and 437:
Page 438 and 439:
Page 441 and 442:
10. Informatikai mûveltség Molná
Page 443 and 444:
10. Informatikai mûveltség Az inf
Page 445 and 446:
10. Informatikai mûveltség tott (
Page 447 and 448:
10. Informatikai mûveltség Az IEA
Page 449 and 450:
10. Informatikai mûveltség 2002 m
Page 451 and 452:
10. Informatikai mûveltség 10.2.
Page 453 and 454:
10. Informatikai mûveltség A kül
Page 455 and 456:
10. Informatikai mûveltség la fel
Page 457 and 458:
10. Informatikai mûveltség 100 %
Page 459 and 460:
10. Informatikai mûveltség szoká
Page 461 and 462:
10. Informatikai mûveltség (92%)
Page 463 and 464:
10. Informatikai mûveltség lag t
Page 465 and 466:
10. Informatikai mûveltség pessé
Page 467 and 468:
10. Informatikai mûveltség alapoz
Page 469 and 470:
10. Informatikai mûveltség félel
Page 471 and 472:
10. Informatikai mûveltség önké
Page 473 and 474:
10. Informatikai mûveltség nológ
Page 475 and 476:
10. Informatikai mûveltség Kárp
Page 477 and 478:
11. Egészségi állapot, egészsé
Page 479 and 480: 11. Egészségi állapot, egészsé
Page 511 and 512: 12. A vizuális és zenei nevelés
Page 529: 12. A vizuális és zenei nevelés
Page 543: 12. A vizuális és zenei nevelés
Page 546 and 547: A kötet szerzõi Csíkos Csaba A S
Page 548 and 549: A kötet szerzõi Korom Erzsébet A
Page 550: A kötet szerzõi Pethõ Villõ A S
show all

mÃ©rlegen a magyar iskola - Diagnosztikus MÃ©rÃ©sek FejlesztÃ©se

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?