mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

1. Az olvasásvizsgálatok eredményei
mûvelet tekintetében, illetve az életkorral ez változik, és az érettségizõ korosztályban
el is tûnik. E jelenségek mögött az iskolarendszer szelektivitása
és egyéb társadalmi hatások feltételezhetõk. Szintén következetesen megjelenik
az eredményekben a településlejtõ, a kistelepüléseken tanuló diákok
hátránya. Ennek magyarázatához a kistelepülések kisiskoláinak lehetõségeit,
illetve az ott élõk általános iskolázottsági szintjét érdemes vizsgálni. Ugyancsak
következetesen tapasztalt a szülõi iskolázottság, a szocioökonómiai
státus és a szövegértési teljesítmény összefüggése.
Összegzés
Összegzésként megállapítható, hogy az elmúlt évtizedekben sokat gazdagodott
és változott az olvasás fogalma az olvasás általánossá válása és a társadalmi
igények alakulása következtében. A laikus felfogáshoz közel álló
kezdeti jelentésreprodukciótól eljutott a motivált, interaktív, személyes és
társas kontextusokba ágyazott, jelentésteremtõ folyamatig, kognitív és nyelvi
képességig. Az utóbbi idõkben a hazai és nemzetközi rendszerszintû mérések
egységesen a reading literacy, szövegértés fogalmát használják: a különbözõ
szituációkhoz kapcsolódó írott szövegek megértésének és feldolgozásának
képességét vizsgálják, amelynek célja az egyéni boldogulás
hatékonyabbá tétele.
A számos hazai és nemzetközi vizsgálat tartalmi, fogalmi és módszertani
bázisának változása az utóbbi három évtizedben ezt a folyamatot képezte le.
Egyre kifejezettebbé vált, hogy a mérések az olvasásra mint információfeldolgozó
folyamatra irányulnak, nem pedig szövegek adott körére irányuló
tevékenységre. Egyre finomabbá vált az olvasási célok, kontextusok
és az olvasott mûfajok rendszere. A technikai fejlõdés következtében a mérések
eredményei egyre szélesebb körben válnak ismertté.
Az olvasásvizsgálatok áttekintése után összefoglalásként a következõ
megállapításokat tehetjük. Azok a különbségek, amelyek a mérések koncepcióit
és az eredményközlések oktatáspolitikai céljait jellemzik, megnehezítik
a részletes tendenciák kirajzolását az áttekintett idõszak egészére.
Az kiderül, hogy a hetvenes évektõl kezdve komoly problémák diagnosztizálhatók
a vizsgált magyar népesség szövegértésérõl; a népesség egynegyedérõl
mutatják különbözõ vizsgálatok, hogy az írásbeliség, az olvasás nem
része a mindennapjaiknak. Igaz, de az elõbbieket nem tudja ellensúlyozni,
73