mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

5. Az idegen nyelvek tanulásának eredményessége
hogy a kitûzött célt hány diáknak és hogyan sikerül teljesítenie. A második
tanév felmérésének elõzetes eredményei azt mutatják, hogy a NYEK évfolyamos
nyelvtanulásnak a nyelvi fejlõdésen túlmutató eredményei is lényegesek.
A diákok jó közösségeket alakítanak ki, kedvezõ a csoportdinamika
az osztályokban, és a több nyelvtanár kooperációjának eredményeként a tanári
közösségek is fejlõdnek (Nikolov és Öveges, 2006). A diákok, szülõk,
tanárok, intézményvezetõk véleménye egybehangzóan pozitív, ami a mai
közoktatásban igen komoly eredménynek könyvelhetõ el.
Összegzés, következtetések
A magyar lakosság nyelvtudásában az elmúlt másfél évtizedben az idegen
nyelven beszélõk aránya jelentõsen emelkedett. A hazai és az európai trendeket
figyelembe véve lényeges eltérések mutatkoznak az idegen nyelvek
rangsorában: idehaza a két leggyakrabban beszélt idegen nyelv, a német és
az angol mögött a francia messze elmarad az európai népszerûségéhez képest.
Ugyanakkor, bár hazánkban történelmi és gazdasági okok miatt a német
a kilencvenes években megelõzte az angolt, napjainkra a két nyelv szerepe
a közoktatásban felcserélõdött az angol javára. Ebbõl a tendenciából
következik, hogy a kutatások is elsõsorban az angol és a német nyelvre vonatkoznak,
a többi nyelv csak statisztikai adatként jelenik meg, de kutatási
eredményeket nem ismerünk. A nemzetközi vizsgálatok eredményei közvetlenül
nem hasonlíthatók össze, azonban megállapítható, hogy mindegyik
ismertetett felmérésben a magyar nyelvtanulók angolnyelv-tudása messze
elmarad az összehasonlított másik ország tanulóinak angolnyelv-tudásától.
A közoktatásban megszerezhetõ nyelvtudás szintjének felmérését viszonylag
kevés kutatás tûzte ki céljául, ezek között reprezentatív mintán
végzett átfogó kutatás kevés található. Jellemzõ a vizsgálatok egy részére,
hogy viszonylag kisméretû mintán végezték el õket, és a publikációk megjelentetése
inkább egyéni motivációt, mint központi akaratot tükröz. Maguk a
kezdeményezések vagy alulról jövõk, esetenként helyi önkormányzati felkérésre,
vagy nemzetközi együttmûködés keretében valósultak meg, de
hiányzik a hosszanti, a közoktatás egészét átfogó vizsgálatsorozat.
A felmérések ritkán kötõdnek egymáshoz. A nyelvtudásra vonatkozó felmérések
között lényeges eltérés van a résztvevõk kiválasztásának alapelvei,
a nyelvi mérés elméleti megalapozottsága, a használt feladat- és szövegtípu-
277