mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

6. Történelem és társadalomismeret, állampolgári kompetenciák
viszont a kirekesztõ identitás jelei is felismerhetõk. A kunok befogadását
vizsgáló feladatban például a hetedikes diákok 66,7%-a nem helyeselte a
népcsoport befogadását, s a kirekesztõ attitûd mindössze 40%-ra mérséklõdött
a 11. évfolyamosoknál. Az érvelések emocionális és racionális jellegével
kapcsolatban a kutatók megállapították, hogy már a 7. évfolyamos tanulók
körében is a racionális érvelések dominálnak, az emocionális indoklások
elõfordulása pedig a történelmi szöveg érzelemre ható tulajdonságát
bizonyítják (6.5. táblázat).
Egy nemrégiben végzett kutatás (Kinyó, 2005) eltérõ megközelítésbõl
vizsgálta a tanulói érvelések jellemzõit. A nagymintás vizsgálatban 7. (N 1 =
414) és 11. évfolyamos (N 2 = 428) tanulók a legjobbnak és legrosszabbnak
vélt történelmi események megnevezését és az eseményválasztás indoklását
kapták feladatul. Az eredmények szerint az általános iskolás tanulók érveléseiben
az emocionális töltésû elemek domináltak (pl. pozitív érzelmi
és/vagy kognitív viszonyulás egy eseményhez vagy korszakhoz), s csak a
középiskolások körében váltak meghatározóvá a diszciplináris érvelések.
Az utóbbi két vizsgálat eredményeinek különbségét a mérés feladatai, a diákok
által felidézendõ történelmi események jellege és tananyagbeli hangsúlyának
különbségei magyarázhatják.
6.5. táblázat. A racionális és emocionális érvelések aránya a németek és zsidók
befogadását vizsgáló feladatokban (Szebenyi és Vass, 2002, 44. o. alapján)
Az indoklás jellege
Racionális
Emocionális
Összesen
Az érvek száma és százalékos aránya
A németek befogadása A zsidók befogadása
7. évfolyam 11. évfolyam 7. évfolyam 11. évfolyam
384 (75%) 441 (89%) 400 (81%) 338 (76%)
128 (25%) 53 (11%) 94 (19%) 107 (24%)
512 (100%) 494 (100%) 494 (100%) 445 (100%)
A tanulók történelemtudásában bekövetkezett változások tendenciái
Az 1950-es évek végétõl napjainkig folyt történelemtudásszint-mérések áttekintése
alapján felrajzolható-e valamilyen tendencia a tanulók tudásának változásában?
A hosszabb idõintervallumot felölelõ összehasonlítások esetében abból
a ténybõl kell kiindulnunk, hogy a történelemtudás koncepciója – miként
maga a történelemtanítás is – az elmúlt évtizedekben nagyon sokat változott.
311