17.05.2015 Views

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Csíkos Csaba és Vidákovich Tibor<br />

Az eredmények elemzése és dokumentálása is a PISA-metodikát követi,<br />

így a kompetenciaméréseknek az elsõ években jelentõs szerepük volt<br />

abban, hogy az iskolák, a pedagógusok megismerjék a mérés és az elemzés<br />

korszerû, a nemzetközi vizsgálatokban is alkalmazott módszereit. A kompetenciamérés<br />

másik, idõközben elõtérbe került célja, hogy az eredmények<br />

alapján az iskolák elhelyezhessék magukat az országos, illetve a hasonló<br />

helyzetû intézmények mezõnyében. Ez összekapcsolódik a pedagógiai<br />

hozzáadott érték számításának lehetõségével, az ehhez szükséges<br />

indexek és számítási módszerek folyamatos fejlesztés alatt állnak (Balázsi<br />

és mtsai., 2005). A kompetenciamérések elemzési lehetõségei között szerepel<br />

még, hogy az <strong>iskola</strong>fenntartók rendszeresen képet kaphatnak iskoláik<br />

teljesítményeirõl, és indokolt esetekben intézkedéseket tehetnek az eredmények<br />

javítása érdekében.<br />

A kompetenciamérés matematikai tesztjein elért eredmények alapján (a<br />

PISA-vizsgálatokhoz hasonlóan) képességszinteket különböztettek meg.<br />

Az 1. szint alatt a tanuló számára az alapvetõ feladatok megoldása, az egyszerû<br />

számítások elvégzése is gondot jelent, azonban az 1. szinten már képes<br />

egyszerû, ismerõs kontextusú feladatok megoldására, a jól begyakorolt<br />

számítások elvégzésére. A 2. szinten képes egyszerûbb problémákat<br />

átlátni, ismerõs eljárásokat alkalmazni, egyszerû adatokat megjeleníteni,<br />

illetve különbözõképpen megjelenített adatokkal egyszerû mûveleteket<br />

végezni. A 3. szinten már képes bizonyos szituációk matematikai értelmezésére,<br />

a probléma megoldásához szükséges stratégia kiválasztására, modellek<br />

alkalmazására, az ehhez szükséges feltételek meghatározására, és<br />

képes arra, hogy megfogalmazza gondolatmenetét. Végül a 4. szinten a tanuló<br />

fejlett matematikai gondolkodással rendelkezik, képes újszerû problémák<br />

megoldására, önálló matematikai modell megalkotására is, és megfelelõen<br />

tudja kommunikálni a probléma megoldásával kapcsolatos gondolatait<br />

(Balázsi és mtsai., 2005). A 2.10. táblázatban a 2004-es Országos<br />

kompetenciamérésben részt vett tanulók matematikai képességszintek<br />

szerinti megoszlását tanulmányozhatjuk.<br />

110

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!