mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

1. Az olvasásvizsgálatok eredményei
A Monitor-vizsgálatok
A Monitor-vizsgálatok a magyar közoktatás hatékonyságának megállapítására,
trendek kirajzolására jöttek létre az Országos Pedagógiai Intézet Értékelési
Központja munkájaként (Vári, 1989). 1986-ban bonyolították le az elsõ
Monitor-mérést, amelyet az 1970-es IEA-, az OPI–MM- és a TOF-vizsgálatok
szerves folytatásaként értelmeztek (Demeter, 1991). Ezt a mérést részben
tantervértékelõ célzatú, részben pedig rendszeres, reprezentatív mintán
zajló monitor típusú mérésnek szánták, amely a diákok eszköztudását méri a
vizsgált területeken. Nehezen indult azonban el: csak a kilencvenes években
sikerült megvalósítani a tervezett kétéves mérési ciklusokat, eleinte hosszabb
idõ telt el a mérések között. Az ezredforduló után a funkcióit átvették a
PISA-mérések, illetve a kiépülõ, teljes populációt vizsgáló Országos kompetenciamérés.
Viszonylag kevés információ lelhetõ fel a Monitor-vizsgálatokról;
ezek alapján nehéz megítélni, hogy az évek során milyen változások következtek
be az eredeti koncepcióhoz képest. Ezt az addigi rendszerszintû olvasásmérésekben
központi szerepet játszó Kádárné Fülöp Judit dolgozta ki
(Demeter, 1989), ezért a korábban bemutatott szempontok ebben a vizsgálatban
is megjelennek (Horváth, 1994, 99–100. o.).
A szövegtéma kiválasztásakor a szöveg háttérismeret-igényére, motiváló
erejére, nehézségére, tematikai-szerkezeti egységére, valóságképére voltak
tekintettel. Bár az elemzések a fentiek szerint átfogó szövegtípusokra vonatkoztak,
a szövegek kiválasztásánál részletesebb tipológiát alkalmaztak, és
évfolyamonként eltérõ arányban kerültek a mérésnél használt füzetekbe az
egyes mûfajok (Demeter, 1989). A szövegekhez kizárólag (Horváth, 1994,
1997, 113–116. o.) vagy többségében (Demeter, 1989) zárt végû, feleletválasztó
itemeket tartalmazó feladatokat rendeltek. A feladatok mûveleti aspektusait
részben Horváth explicit feladattipológiája alapján idézzük, részben
a szövegértés várható minõségének jellemzése alapján következtetünk
rájuk (1997, 115–116. és 156–157. o.; l. 1.4. táblázat).
A minta kiválasztásában az ún. határkõnek tekintett évfolyamok bevonása
volt a cél: az alsó tagozat vége, 4. évfolyam; az általános iskola vége,
8. évfolyam; a tankötelezettség vége, 10. évfolyam; illetve 12. évfolyam, a
közoktatás utolsó éve. A különbözõ mérési pontokban eltérõ volt az évfolyamok
bevonása, két mérés során pedig csupán egy-egy évfolyamot vizsgáltak
(Monitor ’93, Monitor ’99). Elõfordult az is, hogy a deklarált határkõévfolyamokat
kiegészítették más évfolyamok vizsgálatával is (pl. Monitor ’95,
31