17.05.2015 Views

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

5. Az idegen nyelvek tanulásának eredményessége<br />

<strong>iskola</strong>típus presztízse: a gimnáziumi tanulók magasabb arányban tanulnak<br />

angolul, míg az egyéb középiskolákban a németül tanulók aránya a magasabb.<br />

Tudvalevõ, hogy jelenleg a gimnáziumokban két idegen nyelv tanulása<br />

kötelezõ, így a gimnazisták elõnye többszörös, hiszen az angol vagy német<br />

mellett egy másik nyelven is tanulhatnak. A nem gimnáziumi osztályokba<br />

járó diákok számára a lehetõségek korlátozottabbak.<br />

5.3. táblázat. Az egyes idegen nyelveket tanuló diákok aránya százalékban<br />

az általános (ÁI) és középiskolákban (KI) három tanévben (Forrás: Vágó,<br />

2000a, 207. o. és Magyarország Nyelvoktatás-politikai Profilja, 2002)<br />

Nyelv<br />

1992 /1993 1997/1998 1999/2000<br />

ÁI KI ÁI KI ÁI KI<br />

Angol 32 42,2 43,6 46,6 47,7 48,2<br />

Francia 1,7 7,2 1,2 5,5 1,0 5,1<br />

Latin 0 0 0,9 2,5 0,9 2,0<br />

Német 46,5 36,7 51,7 39,8 49,0 39,6<br />

Olasz 0 0 0,3 2,2 0,2 2,2<br />

Orosz 19,8 13,9 1,2 1,8 0,8 0,9<br />

A nyelvválasztás különös hazai hátterére világít rá a 2000. évben végzett reprezentatív<br />

felmérés: a szülõk iskolázottsága jelentõsen befolyásolja azt, hogy<br />

gyermekeik angolul vagy németül tanulnak (Csapó, 2001, 30. o). Minél magasabb<br />

a szülõ <strong>iskola</strong>i végzettsége, annál gyakoribb, hogy gyermeke angolul tanul,<br />

és megfordítva: a legkevésbé iskolázott szülõk gyerekei valószínûbb, hogy<br />

németes csoportba járnak, vagy nem tanulnak nyelvet. A diákok továbbtanulási<br />

esélyeivel is összefügg, hogy angolul vagy németül tanulnak: az angolul tanulók<br />

nagyobb valószínûséggel folytatják középiskolában (Csapó, 2001, 30. o).<br />

Másképpen fogalmazva, a kedvezõbb szociokulturális családi hátterû gyerekek<br />

inkább választhatják azt a nyelvet, amit szeretnének (az angolt), és a jó családi<br />

hátterû diákok nagyobb valószínûséggel tanulnak érettségit (továbbtanulási<br />

esélyt) adó iskolákban (Andor, 2000, 724. o). Ezt a tendenciát támasztja alá az<br />

is, hogy egy felmérés szerint (Imre, 2000) két nyugat-dunántúli megye kivételével<br />

mindenütt többen választják az angolt. Minél nagyobb a település és minél<br />

magasabb az anya <strong>iskola</strong>i végzettsége, annál többen tanulják az angolt. A családi<br />

környezet fontosságát Kormos és Csizér (2005) vizsgálata is alátámasztja,<br />

amelyben 40 interjút készítettek 21 angolul és 19 németül tanuló 8. osztályos általános<br />

iskolás diákkal Magyarország különbözõ településein.<br />

263

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!