mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

B. Németh Mária, Korom Erzsébet és Nagy Lászlóné
hogy a tananyag mélyebb megértését segítõ feladatokkal kellõ mértékben
foglalkozzanak.
Az elemzések szerint a változás összességében a 9. és a 10. évfolyamon is
kismértékû. Volt azonban néhány, a legmagasabb tudásszintekhez tartozó
problémafeladat, ahol számottevõ tudásnövekedést mutattak ki. A jelenség
egyik lehetséges oka, hogy a természettudományok oktatása a különféle iskolatípusokban
heterogén. Másrészt valószínûleg a tanulók mért természettudományos
eszköztudása ugyan nem bõvült jelentõsen, de fejlõdtek a magasabb
szintû gondolkodás területén.
A 10. és a 12. évfolyam között a szakközépiskolások és a gimnazisták tudásnövekedése
alig haladta meg azt a mértéket, amelyet a 8. és a 10. évfolyam
között tapasztaltak, viszont a 12. évfolyamosok jobb eredményeket értek
el a komplex tudást igénylõ, bonyolultabb gondolkodási mûveletek segítségével
megoldható, probléma típusú feladatokban. Röviden összegezve
a Monitor’97 jelezte, hogy a magyar tanulók ismeretintegráló és gyakorlati
problémamegoldó képessége a közoktatás folyamán csak kismértékben fejlõdik
(Szalay, 1999).
Az elemzések markáns különbségeket mutattak a középiskolások tudásszintjének
eloszlásában. A fokozatátlépéskor mûködõ szelekció hatását jelzi,
hogy a 10. évfolyamon a gimnazisták közel fele a legmagasabb tudásszintû
csoportba tartozik, a szakmunkástanulók több mint fele pedig a két
legalsó tudásszinten van, csak a legegyszerûbb ismereteket igénylõ feladatokat
tudja megoldani. Az ismeretek felismerése és az egyszerû következtetések
azonban nem elegendõek a mindennapi jelenségek, helyzetek megértéséhez,
kezeléséhez (Szalay, 1999, 177. o. 17. ábra).
Országos, területi és kutatási célú vizsgálatok
A természettudományos ismeretek fejlõdésének, változásának kutatási célú
vizsgálatára az 1960-as évektõl találunk példákat (Domján, 1974; Havas, 1980;
Kelemen, 1963; Radnóti, 2003; 2004). A hetvenes évek elején kezdõdött Nagy
József vezetésével az egyes tantárgyak tananyagát lefedõ tudásszintmérõ
tesztek fejlesztése. A 18 kötetben publikált, országos reprezentatív mintán bemért
és standardizált témazáró tesztek mintául szolgáltak a tantárgyi tudás
részletes felmérésére törekvõ, a pedagógiai gyakorlatban és a kutatómunkában
egyaránt használható mérõeszközök készítéséhez (Nagy, 1972, 1975).
A kilencvenes évek elejétõl Szegeden az Alapmûveltségi Vizsgaközpontban
számos tantárgyi tudásszintmérõ teszt készült a különbözõ korosz-
160