17.05.2015 Views

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Kárpáti Andrea és Pethõ Villõ<br />

zenei nevelés hatására a kreativitás gyorsabban fejlõdik. A vizsgálatok végeredményei<br />

világosan megmutatták, hogy a hátrányos szociális helyzetbõl<br />

fakadó kulturális hátrány csökkenthetõ a zenei nevelés segítségével. Bebizonyították,<br />

hogy a zenei nevelés és a szociális helyzet együttesen hat az intelligenciára<br />

és az intellektuális képességek közötti összefüggésekre<br />

(Barkóczi és Pléh, 1977).<br />

A fentebb ismertetett vizsgálathoz a rajzi képességek fejlõdésének összehasonlító<br />

értékelése is társult, melyet Székácsné Vida Mária vezetett. Eredményeirõl<br />

„A mûvészeti nevelés hatásrendszere” kifejezõ címû kötetében<br />

számolt be (1980). Nagy László (1905) feltételezte, hogy az ábrázolás fejleszti<br />

a megfigyelõkészséget, differenciálja egy tárgyról alkotott fogalmainkat,<br />

de mérésekkel csak azt tudta bizonyítani, hogy a szöveges <strong>magyar</strong>ázat<br />

hatására a rajz részletgazdagabbá, arányosabbá válik. Kodály zenepedagógiai<br />

koncepciója hatásvizsgálatának tekinthetõ kutatásban Székácsné feltárta<br />

a verbális-vizuális transzferhatás mechanizmusát.<br />

A négy vizsgált osztály rajztanterve igen hasonló volt, hiszen a központi<br />

elõírásokat követte. Vizuális képességszûrés nem elõzte meg az osztályok<br />

kialakítását, tehát megfigyelhetõ volt, vajon az intenzív zenei képességfejlesztés<br />

befolyásolja-e a képi nyelv használatának színvonalát átlagos képességû<br />

rajzolóknál. Székácsné megállapította, hogy a két zenei tagozatos osztály<br />

egyike a vizsgálat kezdetén jobb színvonalú kompozíciókat készített, de<br />

az egyik kontrollcsoport (a Czollner Iskola nem zenei osztálya) tanulói egy<br />

tanév alatt behozták ezt a hátrányt (12.12. táblázat). Hét- és nyolcéves kor<br />

között az egyéni fejlõdésben már mindkét zenei osztály vizuális teljesítménye<br />

jobb volt, mint a normál tantervûeké. A 9-10 éveseknél az általános intelligencia<br />

befolyásolta a kompozíciós készséget, tehát a nem zenei osztályok<br />

felülmúlták a Czollner Iskola zenei osztályának tanulóit, míg a Kodály<br />

Iskolába járó, az iskolába lépéskor az értelmi képességek alapján is erõsen<br />

szelektált tanulók az élen maradtak. A zenei nevelés pozitív transzferhatása<br />

két, a vizuális nyelvhasználat szempontjából lényeges jegyben azonban továbbra<br />

is jelentõs maradt: a ritmus és a mozgás ábrázolása terén a zenei osztályok<br />

végig jobb eredményeket mutattak.<br />

538

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!