mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

Kárpáti Andrea és Pethõ Villõ
foglalkozó gyerekek jobb teljesítményt értek el számtani, helyesírási feladatokban,
ügyesebben mozogtak, és kreatívabbak voltak normál tagozatos társaiknál
(Kokas, 1967). A Barkóczi Ilona és Pléh Csaba irányításával végzett hatásvizsgálat
(1977) hasonló eredményekrõl számolt be: a zenei nevelés fejleszti a kreativitást,
segítségével kiegyenlíthetõ a szociális hátrányból származó kulturális
hátrány. Hasonló eredményre jutott Vitányi Iván és munkacsoportja a zenei nevelés
fejlesztõ hatását, illetve a késõbbi életre való hatását kutatva (1972).
Akárcsak a Barkóczi és Pléh által végzett vizsgálatok esetében, itt is beigazolódott,
hogy az alacsonyabb szocioökonómiai státuszú gyerekek kulturális hátrányai
a zenei nevelés hatására csökkentek, a zenei osztályokba járókat magasabb
igényszint, célok és értékek jellemezték.
Erõs Istvánné munkatársaival új zenei alapképesség-modellt dolgozott
ki. Az erre épülõ tesztrendszerrel lehetõvé vált 3–23 éves kor között az
egyes képességek fejlõdésének, fejlõdési tendenciáinak feltérképezése és
összehasonlítása (Erõs,1993). Turmezeyné és munkatársainak felmérése a
képességek közül a zenei írás-olvasással és énekléssel kapcsolatos képességek
fejlõdésének sajátosságait, az egyes képességterületek közötti kapcsolatot
és az énekoktatás e képességterületekre gyakorolt hatását vizsgálták.
Úgy találták, hogy a zenei képességek szintjében sokkal inkább meghatározó
a pedagógus munkája, mint a gyermek adottságai (Turmezeyné, Máth és
Balogh, 2005).
Hasonlóan más tantárgyakhoz, a zenélés során is olyan mechanizmusok
alakulnak ki, amelyek más, hasonló vagy akár kevéssé hasonló anyag elsajátításában
is pozitívan éreztetik hatásukat, és jobb tanulási eredményekhez,
transzferhatáshoz vezetnek (Laczó, 2001). Kodály nyilatkozata után elsõként
Kokas Klára végzett ilyen vizsgálatokat különbözõ városokban, óvodákban
és alsó tagozatos iskolákban, 1962–1964 között, 100 szombathelyi
óvodáskorú gyermekkel. Kiderült, hogy a zenei képzésben részesült 50 tanuló
nemcsak a gimnasztikai gyakorlat gyors elsajátításában és számolási
készségben, de mellkastágulásban és légzéskapacitásban is jobb volt a kontrollcsoport
tagjainál.
Az 1963–64-es tanévben szintén Szombathelyen azokat a 7-8 éves gyermekeket
kísérték figyelemmel, akik énekes óvodából énekes iskolába kerültek.
A vizsgálatsorozat tárgya a helyesírással kapcsolatos megfigyelõkészség,
valamint a számtani készség volt, de a legnagyobb különbséget a tanulók
magatartásában tárták fel. A zenei osztályosok gyorsan készültek fel,
pontosan és figyelmesen dolgoztak, a feladatokat általában kevesebb hibá-
536