mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

3. A természettudományos tudás nemzetközi és hazai vizsgálata
kadó tanulók (7%) aránya megfelel a nemzetközi átlagnak (Martin és
mtsai., 2004, 2008). A 8. évfolyamon a TIMSS-felmérések 12 éve alatt Magyarországon
ugyanúgy, mint a rangsorban elõttünk álló Japánban és
Angliában, szignifikáns változás tapasztalható a haladó teljesítményû
(625 pontot elérõ) tanulók arányában. A leszakadó réteg nagysága a 2007-es
rangsorban a Magyarországot megelõzõ országokban nõtt, nálunk nem változott
(Martin és mtsai., 2004, 2008).
A TIMSS által vizsgált tartalmi kategóriák eredményei
Mivel a TIMSS-mérések a tantervi követelmények megvalósulásának eredményességét
vizsgálják, a tudásmérõ tesztek feladatai a részt vevõ országok
többségében tanított természettudományi tartalmakat mérik. A tartalmi kategóriák
standard skálái vizsgálatonként különbözõek, ezért azok közvetlenül
nem hasonlíthatók össze, csupán a nemzetközi átlaggal való összevetésre
és az országrangsorok elemzésére van lehetõség.
Az eredmények tartalmi területekre bontásakor valamennyi területen
egyenletesen jó teljesítményt Szingapúr mutat, a rangsor élén álló ázsiai országokban
a természettudományok oktatásának erõssége a fizikatanítás.
A magyar eredmények a TIMSS-vizsgálatokban változóan alakultak, és az
elsõ két (FISS, SISS) felméréshez hasonló képet mutatnak. Az adatokból kirajzolódó
tendencia szerint tanulóink a magyar tantervekben kiemelt területeken
elért eredményei megfelelnek a nemzetközi átlagnak, de több mérési ponton
a világ élvonalába tartoznak. Az adatok alapján megállapítható, hogy a
negyedikeseink nemzetközi rangsorban elfoglalt helye biológiából (élettudományokból)
a legjobb és földtudományokból a legrosszabb. 1995-ben a harmadikosok
valamennyi mért tudományterületen, a negyedikesek pedig az
élet- és anyagtudományokban a nemzetközi átlag szintjén teljesítettek. A negyedikesek
földtudományból a nemzetközi átlagnál jobb eredményt értek el,
a magyar természettudományi tantervekben és oktatási gyakorlatban viszonylag
kevés figyelmet kapó területen, a „Környezeti erõforrások és a tudomány
természete” kategóriában azonban az alatt maradtak (3.8. táblázat). A két legutóbbi
felmérésben az I. populáció teljesítménye minden tartalmi területen
szignifikánsan jobb volt, mint a nemzetközi átlag (3.9. és 3.10. táblázat; Martin
és mtsai., 1997, 2004, 2008).
147