17.05.2015 Views

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

1. Az olvasásvizsgálatok eredményei<br />

a szerzõ is elismeri, nem megfelelõ ahhoz, hogy minden típusú feladatról, illetve<br />

mûveletrõl megfelelõ információt gyûjtsenek. Mégis úgy fogalmaztak,<br />

hogy a 4. évfolyam esetében elsõsorban az önálló gondolkodást igénylõ feladatok<br />

megoldása során érhetõ tetten leginkább ez a javulás. A településtípus<br />

szerinti elemzések azt mutatták, hogy tovább nyílt az olló a fõváros és a községek<br />

teljesítménye között. A képzési típusok tekintetében a szakmunkásképzõ<br />

leszakadása továbbra is jelentõs, különösen a 10. évfolyamon. A szakmunkásképzõbe<br />

járó tanulók 420 pontos átlaga jóval az országos átlag (500 pont)<br />

alatt volt, jelentõsen elmaradt a szakközépiskolások 525 pontos és a gimnazisták<br />

577 pontos átlagától (Bérces, 1999).<br />

A nemek közötti különbségek alakulását mutatja az 1.8. táblázat. A Monitor<br />

’95-ös eredményekhez viszonyítva a lányok és fiúk olvasási teljesítménye hasonló<br />

tendenciát mutat. Míg az általános <strong>iskola</strong> 4. évfolyamán nem volt szignifikáns<br />

különbség a lányok és fiúk között, 6. és 8. évfolyamon a lányok szignifikánsan<br />

jobb teljesítményt mutattak, mint a fiúk. Ez az elõny azonban a 10. évfolyamra<br />

eltûnt, és a 12. évfolyamon, a gimnazista részminta kivételével, szintén<br />

nincs különbség a lányok és fiúk teljesítménye között. A 12. évfolyamos gimnazisták<br />

esetében viszont a fiúk teljesítménye szignifikánsan jobb volt, mint a<br />

lányoké. A fiúk két szövegtípus olvasásában teljesítettek jobban, mint a lányok,<br />

a dokumentum és a <strong>magyar</strong>ázó típusú szövegek esetén, az elbeszélõ szövegtípusban<br />

azonban továbbra is jobbak voltak a lányok (Bérces, 1999).<br />

1.8. táblázat. Szövegértés a Monitor ’97-es mérésben nemek szerint (Forrás:<br />

Vári, 1999; átlagok és zárójelben a standard hibák értéke)<br />

Képzési típus Évfolyam Fiú Lány<br />

Általános <strong>iskola</strong><br />

4.<br />

6.<br />

8.<br />

501 (2,5)<br />

494 (2,5)<br />

492 (2,8)<br />

500 (2,6)<br />

507 (2,5)<br />

510 (2,7)<br />

Gimnázium<br />

10.<br />

579 (4,0)<br />

575 (2,9)<br />

12.<br />

548 (4,0)<br />

530 (3,4)<br />

Szakközép<strong>iskola</strong><br />

10.<br />

528 (3,1)<br />

523 (2,7)<br />

12.<br />

478 (2,8)<br />

474 (3,0)<br />

Szakmunkásképzõ 10. 418 (2,7) 424 (3,5)<br />

Az 1999-es Monitor-mérés eredményeit a ’95-ös évihez viszonyították.<br />

A vizsgálat csupán a 8. évfolyam felmérésére szorítkozott, teljes <strong>iskola</strong>i osztályokat<br />

vontak be a vizsgálatba, a rétegzés szempontja a településtípus volt.<br />

A ’99-es eredmények szerint az összteljesítményben nem történt változás a<br />

35

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!