mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

B. Németh Mária, Korom Erzsébet és Nagy Lászlóné
3.9. táblázat. A vizsgált tartalmi kategóriák átlagai százalékpontban az
1995-ös TIMSS természettudományi felmérésének I. populációjában
A mért tartalmi kategóriák
Nemzetközi
átlag
3. évfolyam 4. évfolyam
Magyar
átlag
Nemzetközi
átlag
Magyar
átlag
Földtudomány 49 (0,2) 47 (0,9) 57 (0,1) 62 (0,7)
Élettudomány 55 (0,2) 55 (0,8) 64 (0,1) 66 (0,6) *
Anyagtudományok 48 (0,2) 48 (0,9) 57 (0,2) 59 (0,8) *
Környezeti erõforrások és a
tudomány természete
40 (0,2) 39 (1,0) 51 (0,2) 50 (0,9)
Teljes teszt átlaga 50 (0,2) 50 (0,8) 59 (0,1) 62 (0,6) *
Megjegyzés: (standard hiba) : nemzetközi átlag felett; : nemzetközi átlag alatt *: nincs szignifikáns
különbség
3.10. táblázat. Magyarország standard skálán kifejezett átlagai és ranghelyei
a vizsgált tartalmi kategóriákban az I. populációban
A mért tartalmi
Átlag
Ranghely
kategóriák TIMSS 2003 TIMSS 2007 TIMSS 2003 TIMSS 2007
Földtudomány 526 (3,7) 517 (3,5) 9. (9–13.) 20. (10–22.)
Élettudomány 536 (2,5) 548 (2,8) 5. (3–8.) 3. (8–6.)
Anyagtudományok 526 (2,7) 529 (3,3) 9. (6–10.) 10. (8–14.)
Teljes teszt 530 (3,0) 536 (3,3) 7. (5–10.) 9. (5–11.)
Megjegyzés: (standard hiba)
: nemzetközi átlag felett; : nemzetközi átlag alatt
A nyolcadikosok a TIMSS-vizsgálatokban egyenletes teljesítményt mutattak.
Nemzetközi átlagnál gyengébb eredmények 1995-ben a „Környezeti
erõforrások és a tudomány természete”, illetve a nemzetközi átlagnak megfelelõ
eredmények 1999-ben a „Környezettudomány” területeken születtek.
1999-ben Magyarország a résztvevõk rangsorában földtudományból az
elsõ, kémiából a 2., fizikából az 5. és élettudományból a 6. helyen állt. Az
elemzések szerint a 8. évfolyamos tanulóink teljesítménye 1999-ben javult
fizikából és kémiából, 2003-ban földtudományból jobb volt, mint 1995-ben
(3.11., 3.12. és 3.13. táblázat, Beaton és mtsai., 1996; Martin és mtsai.,
2000, 2001, 2004, 2008; Papp, 2001).
148