17.05.2015 Views

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

6. Történelem és társadalomismeret, állampolgári kompetenciák<br />

A felmérésben részt vevõ 14 éves <strong>magyar</strong> diákok az állampolgári tudás<br />

(civic knowledge) mélységét vizsgáló kognitív jellegû résztesztben és az<br />

összesített eredmények alapján a nemzetközi átlagnak megfelelõ eredményt<br />

értek el (6.7. táblázat). Kárpáti, Molnár és Csapó (2002) az állampolgári tudás<br />

alteszt eredményével kapcsolatban megállapítja, hogy a 40% feletti tanulói<br />

teljesítmény „[…] az állampolgári léttel kapcsolatos alapismeretek tekintetében<br />

nem tekinthetõ megnyugtató eredménynek” (70. o.). Aggodalomra<br />

ad okot, hogy a válaszadók több mint fele egy feleletválasztós<br />

tesztben nem tudta kiválasztani, hogy melyek a demokratikus állam mûködésének<br />

jellemzõi, és a politikai szervezetek milyen jellegû tevékenysége<br />

tekinthetõ törvényellenesnek. Az 50% alatt megoldott kognitív feladatok<br />

többsége valamilyen módon kapcsolódott a gazdaság mûködéséhez, ezért<br />

az eredmények egyúttal azt is jelzik, hogy a tanulók meglehetõsen bizonytalan<br />

gazdasági ismeretekkel rendelkeznek (Halász, 2000). A <strong>magyar</strong> tanulók<br />

teljesítménye ráadásul a közép-európai országokkal történõ összehasonlításban<br />

is elmaradt az elõzetes várakozásoktól, hiszen a környezõ országok<br />

közül Szlovákia, Csehország és Lengyelország tanulói a nemzetközi átlagnál<br />

szignifikánsan jobb eredményt értek el.<br />

Az állampolgári aktivitást (civic engagement) és attitûdöket vizsgáló<br />

résztesztek 11 alkategóriája közül 6-ban: (1) a politikai tevékenységekben<br />

elvárt részvételben, (2) az <strong>iskola</strong>i életben való részvételben, (3) a társadalommal<br />

kapcsolatos kormányzati felelõsség esetében, (4) a bevándorlók<br />

felé irányuló attitûdökben, (5) a nõk politikai és gazdasági jogainak támogatásában,<br />

valamint (6) a vitát elõsegítõ tanórai környezet megítélésében a<br />

<strong>magyar</strong> diákok eredményei a nemzetközi átlagnál szignifikánsan alacsonyabbak<br />

(l. Torney-Purta, Lehman, Oswald és Schultz, 2001).<br />

A bevándorlók felé irányuló attitûdök és a nõk egyenjogúságának támogatását<br />

vizsgáló kérdések esetében az átlagtól negatív irányba való eltérés<br />

nem azt jelenti, hogy a <strong>magyar</strong> diákok kirekesztõk lennének. A nemzetközi<br />

összehasonlításban mindkét kérdés esetében a diákok általánosan pozitív attitûdöket<br />

mutatnak, Magyarország esetében csupán arról van szó, hogy a tanulók<br />

attitûdjei kevésbé olyan pozitívak, mint másutt.<br />

317

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!