mÃ©rlegen a magyar iskola - Diagnosztikus MÃ©rÃ©sek FejlesztÃ©se

More documents

Recommendations

Info

Csíkos Csaba és Vidákovich Tibor kaiként definiálható. A számolási készség, a geometria mûveléséhez szükséges térbeli képességek, az arányossági, az induktív, deduktív és korrelatív gondolkodás is ebbe a körbe tartozik. Ezek részletes vizsgálatával a könyv más fejezetei foglalkoznak elsõsorban; mi csak néhány részadatra térünk ki. Matematikai tudásszintmérések, tanterv-értékelési vizsgálatok A modern oktatási rendszerekben mûködõ visszacsatolási mechanizmusok, melyek a pedagógiai értékelés különbözõ szintjeit jelentik, megteremtik a rendszer szabályozásának kifinomult lehetõségeit. Tyler (1949) szerint az oktatás során elérendõ célok kiválasztásának több lehetõsége és forrása adott, és ezek között az ötvenes évektõl, elsõsorban Bloom munkásságának köszönhetõen meghatározóvá váltak a külsõ, objektív források alapján leírható tudáselemek. A kezdeti hazai vizsgálatok Az empirikus neveléstudományi vizsgálatok második világháború utáni újjáéledése döntõen Kiss Árpád munkásságának köszönhetõ. Az 1950-es évek végén lebonyolított, több tantárgyat érintõ felméréseinek köszönhetõen a tanulók matematikai tudásszintjérõl is értékes adataink vannak, sõt konkrét feladatok megoldottsági szintjét is ismerjük. Kiss Árpád négyrészes tanulmánysorozatban (Kiss, 1960a, 1960b, 1960c, 1961) közölte a három tanévet felölelõ méréssorozat eredményeit. A vizsgált populációt a három mérésben az általános iskolából kilépõ, a gimnáziumba belépõ, illetve a gimnázium elsõ osztályát befejezõ tanulók alkották, a felmérés átlagosan 330 tanuló közremûködésével valósult meg. A közleménysorozat a felmérések módszereinek, feladatainak és eredményeinek ismertetése mellett kiemelten tárgyalja a tantervi követelményeknek való megfelelés problémáját. A sorozat harmadik közleménye (Kiss, 1960c) pedig néhány külföldi matematikai felmérés adatait is bemutatja; ahol lehetséges, magukat az eredeti feladatokat is, <strong>magyar</strong> fordításban. A vizsgálatsorozat eredményei alapján Kiss azt a következtetést fogalmazza meg, hogy „a vizsgált tanulók többségének tudásszintje nem vagy csak egyes ismeretkörökben éri el a tantervekben megha- 86
2. A matematikatudás alakulása az empirikus vizsgálatok tükrében tározott magasságot” (Kiss, 1961, 611. o.). Az eredményeket tanulmányozva megállapítható, hogy az utóbbi ismeretkörök többsége nem a matematika területéhez tartozik. A hatvanas évektõl kezdve vannak országos reprezentatív felmérésbõl származó adataink arról, hogy a tantárgyi teszttel mérhetõ tudás és az osztályzatok közötti korrelációk pozitív irányúak ugyan, de „összességükben mégis nagyon alacsony értékûek” (Báthory, 1970, 1970. o.). A Kiss Árpád, Báthory Zoltán, majd Nagy József által a matematikai mûveltség területén (is) végzett kutatások olyan tudományos igényû felmérések voltak ebben az idõszakban, amelyek mögül még hiányzott a késõbbi, rendszeresen ismétlõdõ monitor rendszerû mérésekhez szükséges oktatáspolitikai „hátszél”. Az IEA második matematikai felmérése Az ötvenes-hatvanas években jelentõs változások történtek a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok terén. Ezek a változások az 1958-ban az UNESCO pedagógiai intézetében szervezett hamburgi konferencián összegyûlt kutatók álláspontjában gyökereznek, akik kifejtették, hogy valódi mért adatokra van szükség a tanulói teljesítményekrõl. Bár a tanulói teljesítmények értékelésére létrejött nemzetközi szervezet (International Association for the Evaluation of Educational Achievement, IEA 1 ) jogilag 1967 óta létezik, az elsõ nemzetközi összehasonlító vizsgálatok már 1959-ben megkezdõdtek. Magyarország 1968-ban csatlakozott a szervezethez, a kelet-közép-európai országok közül elsõként és sokáig egyetlenként. Az IEA-társaságba való belépésünk Báthory (2004) szerint Kiss Árpádnak köszönhetõ. Az IEA elsõ matematikai mérése 1963–67 között zajlott 2 , így abban nem vettünk részt. A második IEA matematikai mérésnek (SIMS, Second International Mathematics Study) elõkészítése igen jelentõs volt abból a szempontból, hogy összekovácsolta a matematikatanítás és mérés nemzetközi szakembereit. A mérõeszközök igen alapos fejlesztése kezdõdött meg, amely éles viták közepette történt (Freudenthal, 1975). Jelentõs törekvés volt arra, hogy a mérés ne verseny legyen, hanem az egyes országok „profiljának” felmuta- 1 Bõvebben lásd: http://www.iea.nl. 2 Különbözõ források más-más évszámokat adnak meg egy adott felméréshez. Elõfordul egyetlen évszám közlése, de gyakoribb intervallumok megadása. A FIMS esetében az adatfelvétel 1964-ben volt. 87
Page 2 and 3:
Mérlegen a magyar iskola
Page 4 and 5:
Diagnosztikus mérések fejlesztés
Page 7 and 8:
Tartalom Bevezetés (Csapó Benõ)
Page 9 and 10:
Bevezetés Az ezredforduló körül
Page 11 and 12:
Bevezetés nemzetközi és magyaror
Page 13 and 14:
Bevezetés lalkozik, amelyek túlmu
Page 15:
Bevezetés Az utolsó fejezetben K
Page 18 and 19:
D. Molnár Éva, Molnár Edit Katal
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37: D. Molnár Éva, Molnár Edit Katal
Page 83 and 84: 2. A matematikatudás alakulása az
Page 85: 2. A matematikatudás alakulása az
Page 131 and 132: 3. A természettudományos tudás n
Page 137 and 138:
3. A természettudományos tudás n
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
4. Anyanyelvi tudásszintmérések
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
Page 205 and 206:
Page 207 and 208:
Page 209 and 210:
Page 211 and 212:
Page 213 and 214:
Page 215 and 216:
Page 217 and 218:
Page 219 and 220:
Page 221 and 222:
Page 223 and 224:
Page 225 and 226:
Page 227 and 228:
Page 229 and 230:
Page 231 and 232:
Page 233 and 234:
Page 235 and 236:
Page 237 and 238:
Page 239 and 240:
Page 241 and 242:
5. Az idegen nyelvek tanulásának
Page 243 and 244:
Page 245 and 246:
Page 247 and 248:
Page 249 and 250:
Page 251 and 252:
Page 253 and 254:
Page 255 and 256:
Page 257 and 258:
Page 259 and 260:
Page 261 and 262:
Page 263 and 264:
Page 265 and 266:
Page 267 and 268:
Page 269 and 270:
Page 271 and 272:
Page 273 and 274:
Page 275 and 276:
Page 277 and 278:
Page 279 and 280:
Page 281 and 282:
Page 283 and 284:
Page 285 and 286:
Page 287 and 288:
Page 289 and 290:
6. Történelem és társadalomisme
Page 291 and 292:
Page 293 and 294:
Page 295 and 296:
Page 297 and 298:
Page 299 and 300:
Page 301 and 302:
Page 303 and 304:
Page 305 and 306:
Page 307 and 308:
Page 309 and 310:
Page 311 and 312:
Page 313 and 314:
Page 315 and 316:
Page 317 and 318:
Page 319 and 320:
Page 321 and 322:
Page 323 and 324:
Page 325 and 326:
Page 327 and 328:
7. Szocializáció, szociális vise
Page 329 and 330:
Page 331 and 332:
Page 333 and 334:
Page 335 and 336:
Page 337 and 338:
Page 339 and 340:
Page 341 and 342:
Page 343 and 344:
Page 345 and 346:
Page 347 and 348:
Page 349 and 350:
Page 351 and 352:
Page 353 and 354:
Page 355 and 356:
Page 357 and 358:
Page 359 and 360:
Page 361 and 362:
Page 363 and 364:
Page 365:
Page 368 and 369:
Józsa Krisztián és Fejes József
Page 370 and 371:
Page 372 and 373:
Page 374 and 375:
Page 376 and 377:
Page 378 and 379:
Page 380 and 381:
Page 382 and 383:
Page 384 and 385:
Page 386 and 387:
Page 388 and 389:
Page 390 and 391:
Page 392 and 393:
Page 394 and 395:
Page 396 and 397:
Page 398 and 399:
Page 400 and 401:
Page 402 and 403:
Page 404 and 405:
Page 406 and 407:
Page 408 and 409:
Csapó Benõ és Molnár Gyöngyvé
Page 410 and 411:
Page 412 and 413:
Page 414 and 415:
Page 416 and 417:
Page 418 and 419:
Page 420 and 421:
Page 422 and 423:
Page 424 and 425:
Page 426 and 427:
Page 428 and 429:
Page 430 and 431:
Page 432 and 433:
Page 434 and 435:
Page 436 and 437:
Page 438 and 439:
Page 441 and 442:
10. Informatikai mûveltség Molná
Page 443 and 444:
10. Informatikai mûveltség Az inf
Page 445 and 446:
10. Informatikai mûveltség tott (
Page 447 and 448:
10. Informatikai mûveltség Az IEA
Page 449 and 450:
10. Informatikai mûveltség 2002 m
Page 451 and 452:
10. Informatikai mûveltség 10.2.
Page 453 and 454:
10. Informatikai mûveltség A kül
Page 455 and 456:
10. Informatikai mûveltség la fel
Page 457 and 458:
10. Informatikai mûveltség 100 %
Page 459 and 460:
10. Informatikai mûveltség szoká
Page 461 and 462:
10. Informatikai mûveltség (92%)
Page 463 and 464:
10. Informatikai mûveltség lag t
Page 465 and 466:
10. Informatikai mûveltség pessé
Page 467 and 468:
10. Informatikai mûveltség alapoz
Page 469 and 470:
10. Informatikai mûveltség félel
Page 471 and 472:
10. Informatikai mûveltség önké
Page 473 and 474:
10. Informatikai mûveltség nológ
Page 475 and 476:
10. Informatikai mûveltség Kárp
Page 477 and 478:
11. Egészségi állapot, egészsé
Page 479 and 480:
Page 481 and 482:
Page 483 and 484:
Page 485 and 486:
Page 487 and 488:
Page 489 and 490:
Page 491 and 492:
Page 493 and 494:
Page 495 and 496:
Page 497 and 498:
Page 499 and 500:
Page 501 and 502:
Page 503 and 504:
Page 505 and 506:
Page 507 and 508:
Page 509 and 510:
Page 511 and 512:
12. A vizuális és zenei nevelés
Page 513 and 514:
Page 515 and 516:
Page 517 and 518:
Page 519 and 520:
Page 521 and 522:
Page 523 and 524:
Page 525 and 526:
Page 527 and 528:
Page 529 and 530:
Page 531 and 532:
Page 533 and 534:
Page 535 and 536:
Page 537 and 538:
Page 539 and 540:
Page 541 and 542:
Page 543:
Page 546 and 547:
A kötet szerzõi Csíkos Csaba A S
Page 548 and 549:
A kötet szerzõi Korom Erzsébet A
Page 550:
A kötet szerzõi Pethõ Villõ A S
show all

mÃ©rlegen a magyar iskola - Diagnosztikus MÃ©rÃ©sek FejlesztÃ©se

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?