mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

Csíkos Csaba és Vidákovich Tibor
területén 4., 8., 10. és 12. osztályosokkal végzett felmérésekrõl Hajdu Sándor
(1989, 1991) tanulmányai számolnak be. A Pedagógiai Szemlében
megjelent írás tantervkritikát fogalmazott meg: „Az 1978-as alsó tagozatos
tanterv lemondott a számfogalom megszilárdításáról és az írásbeli mûveletek
begyakoroltatásáról.” (Hajdu, 1989, 1144. o.)
Az 1989-ben megjelent írás a 8. osztályos tanulók eredményeit veszi górcsõ
alá. Lényeges eredménynek tartjuk, hogy megtörtént a matematikaosztályzatok
és a külsõ szakértõk által készített matematika tudásszintmérõ
teszten elért eredmények összefüggés-vizsgálata. A 2.6. táblázat a 7. osztály
végi matematikaosztályzat és a 8. osztályos teszten elért teljesítmény közötti
összefüggést illusztrálja. A két változó közötti korreláció értéke
0,581-nek adódott, ami 33,76%-os determinációs együtthatót jelent.
2.6. táblázat. A Monitor ’86 mérés eredményeinek és a matematikaosztályzatnak
összefüggései (Forrás: Hajdu, 1989, 1143. o.)
Teljesítmény
(%)
7. osztály végi matematikaosztályzat Teljesítmény szerinti
eloszlás (%)
1 2 3 4 5
0–20 33,3 18,9 4,4 0,7 0,3 10,6
21–40 66,7 49,8 33,6 11,1 1,7 28,0
41–60 – 26,8 44,3 50,1 25,2 37,4
61–80 – 4,1 16,4 32,0 43,6 18,4
81–100 – 0,4 1,3 6,1 29,2 5,6
Osztályzatok 0,4 30,7 30,5 25,0 13,3 100,0
szerinti eloszlás
Átlag 26,7 33,0 45,3 56,8 70,0 47,4
Szórás 9,2 14,1 15,5 14,7 15,0 19,4
Késõbbi empirikus vizsgálatokban sokszorosan megerõsített tendenciát
mutatnak a Monitor ’86 felmérésbõl nyert eredmények. A matematikaosztályzat
és a teszttel mérhetõ matematikai teljesítmény közötti összefüggés
távolról sem olyan szoros, mint amilyennek esetleg azt az oktatási rendszer
különbözõ szereplõi látni szeretnék. Más tantárgyakhoz viszonyítva viszont
elsõsorban a matematika tûnik ki az összefüggés szorosságával (l. pl. Csapó,
2002; Csíkos és B. Németh, 1998). A Monitor ’86 adatainak elemzésében
is helyet kapott a településtípus szerepének vizsgálata. A 2.7. táblázat
alapján a községi iskolákban nagy arányban fordulnak elõ úgynevezett
„gyenge” teljesítményû osztályok. A minõsítés alapja az volt, hogy a tanulói
94