17.05.2015 Views

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

2. A matematikatudás alakulása az empirikus vizsgálatok tükrében<br />

minta átlagánál félszórásnyival gyengébb vagy jobb átlagú-e egy osztály.<br />

A fél szórásegységen belüli osztályátlagok számítottak átlagosnak.<br />

2.7. táblázat. A településtípus szerepének illusztrálása a Monitor ’86 eredményei<br />

alapján (a táblázat adatai százalékban értendõk)<br />

Településtípus Jó Átlagos Gyenge<br />

Településtípus<br />

szerinti eloszlás<br />

Fõvárosi 20,0 73,3 6,7 15,3<br />

Városi 15,8 73,7 10,5 37,8<br />

Községi 15,2 47,8 37,0 46,9<br />

Összesen 16,2 61,6 22,2 100,0<br />

Érdekesség, hogy a községi tanulók gyakran hangoztatott alacsony átlagos<br />

teljesítménye (amely a következõ országos felmérésekben rendre kimutatható)<br />

olyan módon keletkezik, hogy a városi arányhoz közeli mértékben<br />

fordulnak elõ jó átlagteljesítményû községi iskolák, de ugyanakkor jóval a<br />

városi arány fölött van a gyenge teljesítményû községi iskolák aránya. Amikor<br />

tehát egy országos vizsgálat általánosságban a községi iskolák lemaradását<br />

mutatja be, a községi iskolák többsége számára ez a valódi teljesítmény<br />

el nem ismerésével lehet egyenértékû.<br />

A matematikai teljesítménnyel kapcsolatban gyakran elõbukkanó kérdés,<br />

hogy a nemek közötti különbség milyen irányú és milyen mértékû. Az elsõ<br />

Monitor mérés az <strong>iskola</strong>i évfolyamok és a mért tartalmi területek függvényében<br />

mutatott ki nemek közötti különbségeket. A késõbbi mérésekben is<br />

alapvetõ tendencia, miszerint a középiskolában a fiúk fölénye jellemzõ, már<br />

1986-ban megfigyelhetõ volt. Az okok között a különbözõ típusú középiskolákban<br />

tanulók nemek szerinti megoszlása és az ezzel összefüggõ általános<br />

iskolás kor végi szelekció, valamint további oktatás-módszertani és<br />

adottságbeli tényezõk szerepeltek. (A matematikai tudáshoz köthetõ képességek<br />

nemek közötti különbségeirõl l. Halpern, 2000, a TIMSS-mérés kapcsán<br />

pedig önálló monográfia készült a nemek közötti különbségek vizsgálatáról:<br />

Mullis és mtsai., 2000.)<br />

A Monitor ’91, majd a Monitor ’93 mérések négy, illetve egy <strong>iskola</strong>i évfolyamot<br />

érintettek. A Monitor ’95 vizsgálatot, amely az IEA harmadik matematikai<br />

és természettudományos felmérésével (TIMSS, Third International<br />

Mathematics and Science Study) összehangolva került lebonyolításra,<br />

az IEA mérési gyakorlatában bekövetkezett változásnak köszönhetõen a kö-<br />

95

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!