mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

B. Németh Mária, Korom Erzsébet és Nagy Lászlóné
A jobb eredmények mindegyik témakörben a minimum szintû itemek
megoldásában születtek, a minimum és az afölötti résztesztek átlagai között
azonban nem volt minden esetben szignifikáns különbség. A jelenség egyik
lehetséges oka, hogy a tantervben nem különült el a két követelményszint, a
másik, hogy a minimum szintû követelményeknek megfelelõ tananyag feldolgozása
nem kapott megfelelõ hangsúlyt. A teljesítménykülönbségek egy
részét szignifikánsan magyarázta a mennyiségi összefüggések felismerését,
matematikai mûveletek végzését igénylõ feladatok száma.
Az eredmények alapján azt a következtetést vonták le, hogy a tartalmak
és a követelmény pontosabb differenciálására van szükség. Fokozott figyelmet
kell fordítani a minimumszint teljesítését megalapozó tananyagrészek
feldolgozására, az elsajátított ismeretek megerõsítésére, alkalmazására. Ellenõrzéskor,
a tudás értékelésekor is meg kell különböztetni a minimum- és
az afeletti követelményeket (Zátonyi, 1983). A fizikához hasonló tantervértékelõ
tudásmérésekre került sor biológiából is (Futó, 1969; Fazekas, 1976;
Franyó, 1985, 1986, 1987, 1988, 1989).
Monitorvizsgálatok
1986-ban az amerikai monitorvizsgálatok (NAEP) mintájára Magyarországon
is megkezdõdtek monitor jellegû, rendszerszintû vizsgálatok. A magyar
teljesítménykövetõ felmérésekbe két új elemet építettek be: (1) a tanulói teljesítmények
alakulásának követéséhez szükséges trendanalízist és az (2) akkori
terminológiával kulturális eszköztudást, vagyis a tantárgyak tanulásához
szükséges ismeretek, készségek és képességek mérését (Báthory,
2003). Ez utóbbi a természettudományos feladatsorba csak 1993-ban került
be. Ennek részben finanszírozási, részben szakmai okai voltak. Kezdetben
nem volt világos, hogy a természettudományos ismeretek hogyan válhatnak
eszköztudássá, más tudás megszerzésének eszközévé.
A hazai Monitor-vizsgálatok a kulturális eszköztudást a természettudományok
területén természettudományos intelligenciaként értelmezték. A feladatok
azt mérték, hogy a tanulók képesek-e értelmezni a köznapi életbõl vett jelenségeket,
helyzeteket, megítélni a lehetséges következményeket, illetve meg tudják-e
oldani azokat a problémákat, amelyek segítségével eljuthatnak a természet
pontosabb, alaposabb megismeréséhez (Szalay, 1999). A Monitor’95 természettudományi
tesztje elsõsorban a fizika, a biológia és a földtudomány
tantárgyak témaköreihez kapcsolódott (a nemzetközi vizsgálatokban részt vett
tanulóknál ez kiegészült a kémiával), de szerepeltek benne az akkori tantár-
156