mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

3. A természettudományos tudás nemzetközi és hazai vizsgálata
Természettudományos tudás- és mûveltségmérések
elméleti keretei
A mai értelemben vett természettudományos oktatás kiépülése és a mûveltségfelfogás
elsõ paradigmaváltása mintegy kétszáz éve következett
be (Comber és Keeves, 1973). A 19. század második felében az ipari
társadalmakban a klasszikus-humanisztikus mûveltségkép kiegészült a
természettudományos tudás elemeivel. A 20. század közepétõl a természettudományok
oktatása kiemelt szerepet kapott, hangsúlyai azóta – elsõsorban
a tudomány és a technika fejlõdésének köszönhetõen – folyamatosan
változnak.
A 20. század közepén és második felében uralkodott, de ma is fellelhetõ
az a felfogás, amely a természettudományok oktatásának feladatát az akadémikus
tudással rendelkezõ egyének nevelésében, a tudományos megismerést,
gondolkodásmódot elõsegítõ kutatási módszerek átadásában, a tanulói
kísérletek preferálásában látja. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a természettudományi
diszciplínákra felépített tantervek, a szaktudományok rendszerét,
logikáját leképezõ tantárgyi szerkezet, a didaktikai módszerek és
eszközök csupán a természettudományok iránt érdeklõdõ, természettudományokkal
kapcsolatos pályára készülõ fiatalok körében hatékonyak.
A diszciplínaalapú tanítás problémáinak, a skolasztikus és a pragmatikus
tudásfelfogás ellentmondásainak feloldására a hetvenes évektõl számos
inter-, illetve multidiszciplináris tanterv és program készült, amelyek fõként
az Egyesült Államokban és a fejlõdõ világban terjedtek el (Nahalka, 1993;
Smith és Karr-Kidwell, 2000). Ez a megközelítés abból indul ki, hogy a
valóság jelenségei egységes rendszert alkotnak, így a természettudományos
nevelésben sem indokolt a tananyagnak az egyes szaktudományokat lefedõ
tantárgyakra tagolása.
A tudományterületeket átfogó szemléletet érvényesítõ tanterveknek/programoknak
nincs egységes elméleti keretrendszere, a szakirodalom sokféle modellt
vonultat fel (Jacobs, 1989). A multidiszciplináris tanterveknek a tananyag
szervezésének vezérelve szerint két típusa különíthetõ el. Az egyik, integrált 1
néven ismertté vált megközelítés a természettudományok logikáját követve, az
egyes tudományágak közös fogalmaira és módszereire alapozva építi fel a tan-
1 A szakirodalomban hasonló megközelítések, alternatívák is elõfordulnak, például interdiszciplináris
(interdisciplinary), együttmûködõ (synergistic) és tematikus (thematic) tanítás/tanterv stb.
(Lake, 1994).
133