mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

7. Szocializáció, szociális viselkedés, személyiségfejlõdés
mos új, a társas viselkedésre vonatkozó szabályrendszert – erkölcsi szabályok,
társadalmi konvenciók, csoportnormák – kell elsajátítaniuk a gyerekeknek.
Az iskolába kerüléssel szociális kapcsolatrendszerük kiszélesedik,
s a kortárskapcsolatok egyre inkább meghatározó szerepûek lesznek szociális
viselkedésük alakulásában. A serdülõkor ezt még jobban felerõsíti, kibõvítve
a nemi szerepekhez tartozó társas viselkedési formák elsajátításával és
gyakorlásával.
A kötõdések szerepe a szociális fejlõdésben
A korai kötõdéskapcsolatokat és a késõbbi szocioemocionális viselkedést
összevetõ tanulmányok sok bizonyítékkal szolgálnak arra nézve, hogy az
egyén szociális fejlõdése folyamatos csecsemõkorban, kisgyermekkorban
és óvodáskorban (Matas, Arend és Stroufe, 1978; Waters, Wippman és
Sroufe, 1979; Smith és Hart, 2004). Matas és munkatársai 18 hónapos gyerekeket
osztályoztak kötõdéskapcsolatuk minõsége szerint, és azt találták,
hogy a bizonytalanul kötõdõ gyermekek kevésbé voltak kooperatívak, lelkesek,
kitartóak, és kétéves korukban a problémamegoldó feladatokban kevésbé
voltak kompetensek, mint a biztosan kötõdõ gyermekek. Waters és
munkatársai (1979) az egyéni alkalmazkodást figyelték meg a gyerekek
15 és 42 hónapos kora között, és azt találták, hogy mind a kezdeményezõkészséget,
ügyességet, kortárskapcsolatok mélységét mérõ skálán, mind az
ego erõsségében magasabb értékeket kaptak a biztosan kötõdõ gyerekek.
Azok a gyerekek, akik 12 hónapos korukban biztosan kötõdõek voltak,
lelkesedéssel és kitartással próbálták megoldani a problémákat. Azok viszont,
akik korábban bizonytalan kötõdésûek voltak, meglehetõsen eltérõ
módon viselkedtek. Könnyen frusztrálttá és dühössé váltak, nem vették figyelembe
vagy visszautasították a felnõttektõl érkezõ segítséget, és gyorsan
feladták a feladatmegoldásra irányuló próbálkozásokat (Matas, Arend és
Stroufe, 1978). Egy másik vizsgálatban olyan óvodáskorú (három és fél
éves) gyerekek társas viselkedését figyelték meg, akiknek kötõdéseit tizenöt
hónapos korukban elõzetesen felmérték. A korábban biztos kötõdést mutató
gyerekek lettek csoportjaik vezetõi. Kezdeményezõek voltak a csoporttevékenységekben,
azokban aktívan részt vettek, a többi gyerek kereste velük a
kapcsolatot, szívesen játszottak velük, elfogadva azok vezetõ szerepét. A bizonytalan
kötõdésû gyermekek visszahúzódtak a társas helyzetektõl, a kö-
329