mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

D. Molnár Éva, Molnár Edit Katalin és Józsa Krisztián
A tanulók közötti fejlettségbeli különbségek minden évfolyamon jelentõsek.
A relatíve magas évfolyamátlagok ellenére számottevõ a többiekhez
képest lényegesen lemaradó tanulók aránya. A tanulmány szerzõi úgy vélik,
hogy azok a tanulók, akik 60%p alatt teljesítettek, elmaradnak az önálló tanuláshoz
szükséges értõ olvasás szintjétõl. Ezeknek a tanulóknak az aránya
harmadikban 63%, ötödikben 39%, hetedikben 15%, kilencedikben 6% és
tizenegyedikben is még 2%. Kádárné (1985) munkája alapján feltételezik,
hogy azoknak a tanulóknak, akik képesek önállóan tankönyvekbõl tanulni, a
teszten nyújtott teljesítménye legalább 80%p kell legyen. A vizsgálatban ezt
a 80%p határt a harmadikosok 90%-a, az ötödikesek 82%-a, a hetedikesek
56%-a, a kilencedikesek 38%-a és a tizenegyedikesek 19%-a nem éri el.
E tanulók számára az olvasási képességük fejletlensége minden bizonnyal
jelentõs gátat jelent az iskolai tanulásban. Ezek az arányok hasonlóak
Kádárné (1985) kutatásának az eredményeihez.
Az egyes szövegtípusok megértésének eredményeit az 1.12. táblázat közli.
A tanulóknak minden évfolyamon az ábraolvasás (diagram értelmezése)
ment a legjobban, ezen a szövegtípuson már a harmadikosok átlagos teljesítménye
is 77%p, hatodik osztálytól pedig 90%p felett van. A harmadikosok a
folyamatos szöveg és a táblázat olvasása esetében egyaránt 45%p-ot értek
el. E két szöveg megértésének fejlõdése ezt követõen azonban látványosan
eltér. Táblázatolvasásban (menetrend értelmezése) 3–6. osztály között nincs
szignifikáns változás, a táblázatok olvasásának fejlõdése ezt követõen indul
meg. Ez érthetõ, hiszen értelmezésüket direkt módon ezeken az évfolyamokon
nem tanítják. Feltehetõen a táblázatok értelmezése a tanulók egy részében
– részben a tankönyvek hatására – spontán módon alakul ki. Ezzel
szemben a folyamatos (elbeszélõ) szöveg olvasásának fejlõdése 3–4. osztály
között – feltehetõen a direkt fejlesztésnek köszönhetõen – számottevõ,
majd a felsõ tagozat elsõ két évében ennek fejlõdése is lelassul, és hetedik
osztálytól kap újból lendületet.
A három szövegtípus eltérõ olvasási stratégiát követel, nem feltétlenül
ugyanazok a tanulók teljesítenek rajtuk jól. Ezt bizonyítja, hogy a három
szövegtípuson nyújtott teljesítmények között csak közepes erõsségû korrelációk
vannak: ábra–táblázat r = 0,505; ábra–folyamatos szöveg r = 0,71;
táblázat–folyamatos szöveg r = 0,53, mindhárom korreláció p < 0,001 szinten
szignifikáns (Molnár Gy. és Józsa, 2006).
44