mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

4. Anyanyelvi tudásszintmérések és képességvizsgálatok
Jakab Edit (1983) a B. Fejeséhez hasonló módszerekkel értékelte 7–8. évfolyamos
diákok fogalmazásait. Hosszabb szövegeket kapott, mint amit az
elõzõ vizsgálat fiatalabb alanyai írtak. Az egyszerû mondatok aránya
44,9%, az összetett mondatoké 55,1% (89. o.). A párbeszédek közelebb
vannak az élõbeszédhez, láthatóan kiemelkednek a szövegekbõl, mert változatosabb
szintaktikai eszköztárral készültek.
Kernya Róza (1988) harmadik (N = 433) és negyedik (N = 407) évfolyamos
diákokat vizsgált B. Fejes, illetve Baranyai és Lénárt eszközrendszerével,
és az utóbbiak eredményeitõl eltérõ következtetésre jutott, a várhatónál
jóval korábbra tette a konceptuális folyamatok érettségét és érvényesülését
a szövegben (4.10. táblázat).
4.10. táblázat. A szöveg gondolatmenetének jellemzõi 3. és 4. évfolyamos
diákok fogalmazásaiban (%) (Forrás: Kernya, 1998, 219. o.)
Logikus vonás 3. évf. 4. évf. A logikus vonás hibája 3. évf. 4. évf.
Relevancia 91 92 A relevancia teljes hiánya
Törés a gondolatmenetben
–
9
–
8
A gondolatmenet
egyenessége
88 93 Az alap teljes hiánya
A gondolatmenet eltérülése
A gondolatmenet kitérülése
12
19
–
7
17
22
A gondolatmenet
megszakítatlansága
21 35 Hézag a gondolatmenetben 79 65
A gondolatmenet
elõremozgása
21 35 Ismétlés
Elõreugrás
Visszanyúlás
7
45
27
2
38
25
H. Tóth István (2000) egy mûfajba tartozó szövegek jellemzõit vizsgálta
B. Fejes, Kernya és a szövegtannak a mesére vonatkozó eredményei alapján
kiválasztott értékelési szempontok szerint. Sajnos a mintája kicsi (N = 31)
és 10-11 éves ének-zene tagozatos gyermekekbõl állt (akiknek a szövegalkotása
éppen a zenei képzésüknek tulajdoníthatóan nem tekinthetõ tipikusnak
a korosztályukon belül Papp [2001] eredményei szerint). A vizsgálat tanulsága
a mûfaji keret segítõ erejének demonstrálása egy, a diákok által szóban
és írásban feltehetõen alaposan megismert szövegtípus esetében.
219