17.05.2015 Views

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Csíkos Csaba és Vidákovich Tibor<br />

tása történjék meg. Ekkor jelent meg elõször a nemzetközi mérések történetében,<br />

hogy a tanulói eredmények elemzését a tantervek tervezõinek, az <strong>iskola</strong>vezetõk<br />

és a tanulók tanárainak kérdõíves kikérdezésével nyert adatokkal<br />

kapcsolták össze. Ez a kutatás dolgozott elõször a tanterv három<br />

szintjének megkülönböztetésével: intended, implemented, attained curriculum;<br />

a ma elterjedt megnevezéssel: deklarált, implementált és elsajátított<br />

tanterv; Báthory (1979) szóhasználatával (idézõjelek tõle): a hivatalos tanterv,<br />

a bevezetett „tanterv” és a megvalósított „tanterv”.<br />

A második matematikai IEA-mérés 1979 és 1983 között zajlott, a róla<br />

szóló monográfiák több évvel késõbb jelentek meg: Robitaille és Garden<br />

(1989) munkája mellett Medrich és Griffith (1992) könyvét említjük.<br />

A SIMS két tanulói populációt vizsgált, a 13 éves korosztályt és a felsõ közép<strong>iskola</strong><br />

végzõs évfolyamát. Ez utóbbi populációjának meghatározása<br />

nem sikerült egyértelmûen, hiszen az úgy szólt: „a középfokú oktatásnak<br />

végzõs tanulói, akik számára a matematika tanulása alapvetõ fontosságú<br />

(substantial), és mintegy heti 5 órában történik” (Medrich és Griffith, 1992.<br />

16. o.). A <strong>magyar</strong>országi mintába gimnáziumi és szakközép<strong>iskola</strong>i osztályok<br />

is belekerültek, míg több országban „csak a felsõoktatási tanulmányokra<br />

elõkészítõ, gimnáziumi típusú iskolákból választották ki a tanulókat”<br />

(Báthory, 1992, a VII. fejezet 18. végjegyzete).<br />

Az A populáció (Magyarországon a 8. osztályosok) eredményeinek igen<br />

részletes elemzése megtörtént. A 14 fejlett ország 3 között 5. helyezett lett<br />

Magyarország. A 2.1. táblázat a második IEA-mérés 13 éves korcsoportjának<br />

hazai eredményeit mutatja. A mérés során öt tartalmi területen oldottak<br />

meg a 13 évesek feladatokat: aritmetika (46 item), algebra (30 item), geometria<br />

(39 item), mérés (24 item), leíró statisztika (18 item).<br />

A végzõs középiskolások körében számrendszerek (17 item), algebra<br />

(26 item), geometria (26 item), elemi függvények és kalkulus (46 item),<br />

valószínûségszámítás és statisztika (7 item) témakörök szerepeltek.<br />

3 A következõ országok (illetve két esetben országon belüli területek) eredményeit használjuk föl<br />

összehasonlításra: Anglia és Wales, Belgium (külön flamand és vallon terület), Finnország, Franciaország,<br />

Hollandia, Japán, Kanada (két tartománnyal), Luxemburg, Magyarország, Skócia, Svédország,<br />

USA.<br />

88

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!