mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

Molnár Edit Katalin és Nagy Zsuzsanna
A diákszövegek jellemzõinek vizsgálatai
A következõkben elõször különbözõ célokkal végzett, a szövegek egyes
jellemzõire irányuló vizsgálatokat mutatunk be, majd áttekintjük a reprezentatív
igényû hazai fogalmazásméréseket. A kisebb mintákon folyó kutatások
a minták és az alkalmazott módszerek miatt sem összevethetõk, de
mint feltáró vizsgálatokat és mint a gyakorlatban figyelmet keltõ problémák
megragadási kísérleteit akkor is érdemes áttekinteni õket, ha kutatás-módszertani
szempontból nem mindig teljesen helytállóak. A nagy fogalmazásvizsgálatok
átfogó képet igyekeztek adni a szövegek színvonaláról,
így érvényesek ugyan, de az oktatás hatékonyságának növeléséhez
szükséges részletesség nem feltétlenül mutatkozik meg a közölt eredményeik
alapján.
Bellay László (1981) az 1978/79-es tanévben nyolcadik évfolyamos diákok
(N = 121) fogalmazásait vizsgálta. Az értékelésben különbözõ skálatípusokat
vont össze, ezért csak egyetlen adatot emelhetünk ki: a diákoknak
csak 8,3%-a készített hibátlan szöveget, 20% hibázott minden 4. mondatban,
20% minden 3.-ban, 50% pedig minden 2. mondatban.
B. Fejes Katalin (1981) nyelvészeti vizsgálatának Deme (1971) alapján alkalmazott
mutatói a szöveget alkotó mondatok, tagmondatok, mondatrészek
számát, illetve arányait fejezték ki. Összességében B. Fejes úgy látja, hogy az
általa vizsgált 3–5. osztályosok fogalmazásai többségükben még csupán a
mondathalmazból szöveggé válás folyamatának átmeneti stádiumaiban vannak.
A fejlõdés részletes elemzése igazolja, hogy ötödikes korukra a tanulók
ügyesebben kezelik a bonyolultabb mondatokat: gyakrabban használnak
összetett mondatokat, és ez az alárendelés gyakoribbá válását is jelenti. A tagmondatosodás
jelensége azonban azzal jár együtt, hogy a mondatrészek belsõ
komplexitása nem növekszik számottevõen (57–67. o.). A nagyobb bonyolultságú
mondatokból álló fogalmazások rövidebbek (85–87. o.); ez valószínûleg
arra utal, hogy a jobb fogalmazók jobban összeszedett tartalmat közölnek
a szorosabban strukturált formában. A vizsgálat egy fejlesztõkísérlet
keretében elemezte a tanulók szövegeinek jellemzõit. A kísérleti és a kontrollcsoportok
teljesítményeinek összevetésére nem végzett statisztikai próbákat;
a közölt adatok (62–63. o) alapján a kísérleti csoport fejlõdése valószínûleg a
vizsgált öt jellemzõ közül négyben szignifikánsan különbözik a kontrollcsoportétól
(szerkesztettség, szintnépesség, hosszúság, telítettség), és csak a
mélységmutató tekintetében nem.
218