mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

Nikolov Marianne és Vígh Tibor
Egyértelmûen bebizonyosodott, hogy néhány hagyományosan színvonalas
intézmény diákjai folyamatosan kiváló eredményeket képesek felmutatni.
A recept viszonylag egyszerû: az iskolák a legtehetségesebb diákokat
igen korán (második osztály után) tanulmányi eredményeik alapján szelektálják,
õket intenzív nyelvi programban fejlesztik, míg a kevésbé ígéretes
gyerekeket a minimális heti óraszámban (2-3) tanítják a továbbiakban.
Egy budapesti projektben az anyanyelv, matematika, fizika, biológia, kémia,
számítástechnika, angol és német területén mérték fel a tantárgyi teljesítményeket
a Fõvárosi Pedagógiai Intézet (FPI) és a Holland Nemzeti Értékelési
Központ (CITO) együttmûködésének keretében nyolcadik osztályokban.
A projekt megtervezésekor azt feltételezték, hogy a Nemzeti
alaptanterv (NAT) 1995-ös bevezetését követõen a 2000. évi felmérés idejére
a nyolcadikosok már két éve a NAT alapján tanulják az idegen nyelveket,
így az 1999-es évhez képest a tantervi követelményeknek megfelelõ változásokat
vártak. Kizárólag az írásfeladatokon javultak a teljesítmények az
elsõ évhez képest (Sturmann, 2001; Várnai, 2000, 2001), ami nagy valószínûséggel
a feladattípus gyakorlásának volt köszönhetõ, de mindkét évben
rendkívül gyengén sikerült a levélírás. Ugyanebben a projektben anyanyelvbõl,
szintén levélírási feladatokon, az átlagteljesítmény 1999-ben
58%, 2000-ben 54,5% volt (Hegedûs, 2001, 23. o.): ugyanazoknak a diákoknak
az anyanyelvi teljesítménye csökkent. Valószínû, hogy a tesztek jóságmutatóival
volt gond: nem hasonlíthatók össze az eredmények. A tanulói
háttérrõl szóló elemzésben megadott százalékok (Kiss, 2001b) megközelítik
a magyar nyelven elérteket. Az anyanyelvinél jobb vagy ezt megközelítõ
teljesítmény az idegen nyelvi írás és olvasott szöveg értését mérõ feladatokon
aligha képzelhetõ el nyolcadik osztályban.
A középiskolában elért és elvárható nyelvtudás vizsgálata
A középiskolások nyelvtudásának hazai felmérése
A fõvárosban végeztek átfogó vizsgálatot 2000 októberében nyolc tantárgyból,
köztük angolból és németbõl „normál” és „emelt” szinten önként jelentkezõ
9. évfolyamos osztályokban, egy nagyobb felmérés keretében (Kiss,
2001a). Az összefoglalóban megállapítják, hogy mindkét szinten az angol
nyelv tanítása tûnik sikeresebbnek (6. o.), de a nyelvekre lebontott tanulmányokból
nem derül ki, mennyiben voltak összehasonlíthatóak a feladatok
252