mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

Kinyó László és Molnár Edit Katalin
azokra a kutatási eredményekre támaszkodunk, amelyek a magyar diákok
eredményeit nemzetközi kontextusban helyezik el.
Munkánk során azt tapasztaltuk, hogy a biztató mérési-értékelési munka
ellenére a vizsgált területek mérési kultúrája hazánkban még nem kialakult;
az iskolai tanulás eredményességének, az elsajátított tudás hatékonyságának
rendszerszintû nyomon követése pedig hézagos, ezért a mûveltségterület
átfogó jellegû értékelését a tanulás folyamatáról feltárt eredmények szûk
köre nem teszi lehetõvé.
Elméleti keretek
Történelem és társadalomismeret – a terület értelmezése
Magyarországon a felvilágosult abszolutizmus kora óta a történelem tantárgy
az állampolgári nevelés fõ terepe (Szebenyi, 1994), és hagyományosan központi
szerepet tölt be a magyar iskola mûveltségképében. Különösen az esemény-,
politika- és hadtörténet bemutatása rendelkezik jelentõs tradíciókkal
(Knausz, 1989), a rendszerváltást követõen pedig – a posztszocialista közép-európai
országokhoz hasonlóan – a nemzeti identitás formálásban betöltött
szerepe vált jelentõssé. Katona és Sallai (2002) a nemzeti identitás kialakítása
mellett a képességfejlesztést jelöli meg a magyarországi történelemtanítás
elsõdleges céljaként: „A magyar történelemtanításnak legfõképpen a
nemzeti identitástudat kialakítása a célja, de fontos az Európához tartozás érzésének
a kialakítása is. Alapvetõ az iskolai történelemtanítás modernebb felfogásában
a tanulók tantárgyon keresztül történõ különbözõ képességeinek
(ismeretszerzési és -feldolgozási, kommunikációs, gondolkodási, történelmi
térben és idõben való tájékozódás) a fejlesztése is.” (26. o.)
Az angol kifejezéssel civic educationként jelölt tudásterületet a magyar
terminológia társadalomismeret vagy állampolgári ismeretek néven tantárgyasította,
e fogalmak azonban nem szinonimák. Az állampolgári ismeretek
már az 1978-as tanterv bevezetése óta helyet kapnak a tantervi célok és tartalmak
között, az 1995-ös és 2003-as Nemzeti alaptantervek pedig az Ember
és társadalom mûveltségi terület részeként jelölték meg a jelenismeretet kínáló
társadalomismeret helyét. A társadalomismeret szerepe és súlya azonban
a kezdetek óta több okból is bizonytalan, a mûveltségterület nem integ-
290