mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

1. Az olvasásvizsgálatok eredményei
nek megfelelõ szempontok alapján valósult meg, másrészt az 1991-es vizsgálattól
dolgoztak ki olyan értékelési szempontokat, amelyek révén az eredmények
összehasonlíthatókká váltak.
Az 1970–71-es IEA-olvasásmérés eredményei szerint a három különbözõ
életkorú magyar csoport (10, 14 évesek, illetve érettségizõk) egyaránt alacsony
teljesítményt ért el mindhárom vizsgált területen (olvasássebesség, szóismeret,
szövegmegértés). A részt vevõ országok rangsorában a magyar tanulók vagy az
utolsó, vagy az utolsó elõtti helyeken szerepeltek. A hazai vizsgálatokhoz hasonlóan
itt is megjelent a település-, illetve iskolatípus alapján jelentkezõ különbség.
A fõvárosi tanulók elõnye mindhárom évfolyamon jelentõs a falusi tanulókkal
szemben, mint ahogy a gimnáziumba járók eredménye is jobb, mint a
szakmunkásképzõbe járó tanulóké (Kádárné, 1979).
A PIRLS-Trend-elemzés (Martin és mtsai., 2003) összeveti az 1991-es és
2001-es eredményeket (1.13. táblázat). A kilenc országból csupán négy ország
(Görögország, Szlovénia, Írország, Magyarország) esetében javult
szignifikánsan az eredmény az 1991-es méréshez képest. Hazánkban mind a
lányok, mind a fiúk esetében szignifikánsan jobb teljesítményt kaptunk,
emellett a lányok teljesítménye mindkét mérési pontban szignifikánsan jobb
volt, mint a fiúké.
1.13. táblázat. A magyar tanulók szövegértésének fejlettsége a PIRLS-Trend
alapján (Forrás: Martin és mtsai., 2003; átlagok és zárójelben a standard
hibák)
Mérési idõpont Szövegértés Lány Fiú
IEA RLS 1991 459 (4,0) 467 (4,4) 453 (4,7)
IEA PIRLS 2001 475 (3,9) 481 (4,2) 469 (4,2)
Mivel a PIRLS 2006-os mérés további országokkal egészült ki, a 2001-es
mérés során kialakított 500 pontos PIRLS-átlag mellett meghatároztak egy
új, ún. nemzetközi átlagot is. Az országok eredményét mindkét átlaghoz viszonyíthatjuk,
így a fejezetben mindig jelöljük az összehasonlítás alapját.
A 2001-es és 2006-os eredmények összehasonlítása kimutatta, hogy hazánk
mindkét mérésben a PIRLS-átlag – 500 pont – fölött helyezkedett el
(1.14. táblázat). 2001-ben csupán három ország (Svédország, Hollandia,
Anglia), 2006-ban pedig négy ország (Oroszország, Hongkong, Kanada,
Luxemburg) teljesítménye volt szignifikánsan jobb, mint hazánké. Ugyanakkor
azon országok közé tartozunk, amelyek a második PIRLS-mérés al-
51