mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

B. Németh Mária, Korom Erzsébet és Nagy Lászlóné
tenni és helytálló következtetésekre juthatnak. A 6. szintet (708 pontot) elérõk
sikeresen kezelik a komplex szituációkat, eredményesen érvelnek
egyéni, társadalmi és globális helyzetekben. Ezek a tanulók döntéseik és érveik
alátámasztásához képesek különbözõ forrásokból információkat, bizonyítékokat
gyûjteni (Balázsi és mtsai., 2010a; OECD, 2007a, 2010a, 147. o.;
Patkós, 2008).
A PISA céljainak megfelelõen az elemzések középpontjában fõleg a
technikai fejlesztésben, az innovációban potenciális megvalósítóként számba
jöhetõ magas fejlettségi szintû kompetenciákkal rendelkezõ (5. és 6.
szintet elérõ), illetve a beilleszkedési nehézségekkel küzdõ, leszakadó
(2. szint alatti) tanulói réteg nagysága és annak változása áll. A két legutóbbi
vizsgálat adatai szerint Magyarországon a 15 évesek 0,3–0,4%-ának tudása
felel meg a legmagasabb, 6-os képességszintnek. Ez az OECD-átlagnak, illetve
a Magyarországétól szignifikánsan nem különbözõ országokénak
– Egyesült Államok (1,5–1,3%) Svédország (1,1–1,0%), Dánia (0,7–0,9%) –
kevesebb, mint fele-harmada. 2006-ban a kiváló eredményeket mutató
Finnországban (3,9–3,3%) és Új-Zélandon (4,0–3,8%) Magyarországhoz
képest több mint 8-szor, 2009-ben 11–12-szer több tanuló teljesített
708 pont felett. Törökországban és Mexikóban a 6. szint aránya fél ezrelék
alatt volt (OECD, 2007b, 2010a; Balázsi és mtsai., 2010b).
Az 5. szint feletti sáv nagysága szerint sorba állítva a résztvevõket, Magyarország
a 29., az OECD-országok közül csupán Portugáliát, Spanyolországot,
Törökországot, Chilét és Mexikót elõzi meg (OECD, 2010b, 67. o.).
Magyarországon (3.23. táblázat) 2006-ban a tanulók 6,6%-a, 2009-ben
5,4%-a érte el a 633 pontos határt (az OECD-átlag 8,8–8,9%). A kiváló
eredményeket mutató országok értékei – Sanghaj (24,3%), Finnország
(20,6–18,7%), Japán (15,0–17,0%), Új-Zéland (17,6–17,6%), Hongkong
(16,0–16,2%) – csaknem három-ötszöröse a magyarénak. A Magyarországétól
szignifikánsan nem különbözõ országokban – Belgium (10,1–11,1%),
Egyesült Államok (9,0–16,2%), Svédország (7,9–8,1%) – szintén nagyobb
a felsõ két képességszintû tanulók aránya (OECD, 2007b, 2010a; Balázsi és
mtsai., 2010b).
A leszakadók esetében valamivel jobb a hazai helyzet. Magyarországon
az OECD-országok átlagáénál (5,2–5,4%) valamivel kevesebb, a tanulók
2,7–3,8%-ának nem sikerült elérni az 1. szintet (3.23. táblázat). Kevesebb a
leszakadó Sanghajban (0,4%), Finnországban (0,4–1,1%), Hongkongban
(1,7–1,4%) és Kanadában (2,2–2,0%). Magyarországéhoz hasonló vagy an-
172