mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

Nikolov Marianne és Vígh Tibor
nek referencia-feladatbankok (Einhorn és Major, 2006). Ezt a hiányt pótolja
a 2004. októberben kezdõdött és 2007. szeptemberig tartó EBAFLS-projekt
(Building a European Bank of Anchor Items for Foreign Language Skills),
amelyet a Cito szervezet koordinált, és a feladatbank létrehozásában hét európai
ország, köztük Magyarország vett részt.
A nyelvvizsgaszintek validálása fontos kutatási feladat: egyrészt meg
kell állapítani, hogy egy vizsgarendszer szintje hogyan illeszkedik a KER
szintjéhez, másrészt pedig hogy a különbözõ vizsgák tesztfeladatai, értékelési
eljárásai mennyiben felelnek meg a KER-ben meghatározott nyelvtudás
szintjének. E probléma megoldásában a kommunikatív tesztelés támaszkodik
a modern (valószínûségi) tesztelméletre (Item Response Theory – IRT).
A kommunikatív tesztelésben a Rasch-modelleket a DIALANG- (Diagnostic
Language Assessment System for Learners) skálák szintezésében (KER,
2002, „C” függelék) és az ALTE (1998) „Mit tud?” kérdésre vonatkozó állítások
megfeleltetése során már alkalmazták (KER, 2002, „D” függelék). Az
egyes nyelvi feladatok szintjeinek meghatározásában több hazai empirikus
kutatás valósult meg (pl. Alderson, 2000; Dávid, 2005; Nikolov, Pércsich és
Szabó, 2000; Szabó, 2006, 2008).
A magyar közoktatási rendszerben az idegen nyelvi mérés és értékelés jelentõsen
fejlõdött az új idegen nyelvi érettségi vizsgák bevezetése során, mivel
a Nemzeti alaptantervben (1995, 2003) meghatározott kommunikatív
nyelvi kompetenciák szintjeinek méréséhez erre szükség volt (Einhorn,
1998; Petneki, 2007). A vizsgareformban az idegen nyelvi érettségit úgy
dolgozták ki (Alderson, Nagy és Öveges, 2000; Einhorn, 2004), hogy értékelési
eljárásai kövessék a kommunikatív tesztelés alapelveit és a KER
szintleírásait (Magyar Közlöny, 2003, 33. o.). A vizsga a négy nyelvi alapkészséget,
valamint a nyelvtani és lexikai kompetenciát méri, és feladatai
autentikus szövegekre épülnek, feladattipológiailag kötetlenek, és a feladatsorok
egynyelvûek (Einhorn, 2006; Major, 2006). Az idegen nyelvi érettségi
vizsga két szintje (közép és emelt szint) a KER három szintjét (A2–B2)
méri a Nemzeti alaptantervben (2003) deklarált céloknak megfelelõen.
A kommunikatív tesztelés alapelveinek követése és a vizsga szintezõ rendszere
miatt – a nyelvvizsgákhoz hasonlóan – az idegen nyelvi érettségi mûködtetésekor
is felmerül és fontos a külsõ és belsõ validitás biztosítása. Az érettségi
azonban több ponton eltér a nyelvtudást mérõ vizsgáktól: elsõdleges szempont
a magyar közoktatási rendszerbe való illeszkedése, így funkcióját tekintve,
alapvetõen a középfokú oktatást lezáró vizsga. E mellett még nyelvtudásszintet
244