mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

5. Az idegen nyelvek tanulásának eredményessége
A nyelvtudás mérése
A nyelvtudás mérésének elméleti problémái
Tartalmi kérdések: a kommunikatív nyelvi kompetenciák mérése
és értékelése
A KER-ben (2002) definiált kommunikatív nyelvi kompetenciák fogalma
többdimenziós, közvetlenül nem mérhetõ konstruktumot jelöl. A mérés és
értékelés során csak a nyelvhasználat, azaz a beszédértés, az olvasás, a beszéd
és az írás során tudunk következtetni a konstruktum összetevõire. Ebbõl
következik, hogy a kommunikatív nyelvi kompetenciák mérése és értékelése
a négy részkészség szerint történik. A kommunikatív teszteket többféleképp
lehet csoportosítani. A teszt funkciója szerint három csoportot
alkothatunk. (1) A jövõbeli beválásra vonatkozó tesztek közé tartoznak a
nyelvérzéket mérõ tesztek, a besoroló, illetve szelekciós tesztek. (2) A tantervre
vonatkozó tesztek csoportját alkotják a teljesítménytesztek, amelyekbe
a haladási tesztek, illetve az egy kurzust lezáró, minõsítõ tesztek tartoznak.
(3) A konstruktumra vonatkozó nyelvi tesztek csoportjába sorolhatók a
készségszinteket mérõ tesztek, amelyek a tanítási-tanulási folyamattól függetlenül
mérik a vizsgázó nyelvi készségeit (Alderson, Clapham és Wall,
1995; Bachman, 1990; Bárdos, 2002, 2003; Vígh, 2005).
Technikai kérdések: szintezés, tesztelemzés, tesztfejlesztés
A kommunikatív tesztek készítésekor, illetve egy vizsga mûködtetésekor
folyamatos mérlegelésre, fejlesztõmunkára van szükség. Ehhez vizsgálni
kell a különbözõ vizsgarészekben alkalmazott tesztfeladatokat, értékelési
eljárásokat, valamint a teljes vizsgarendszer validitását (Dávid, 2002,
2005). A különbözõ nyelvtudást mérõ vizsgákat összekapcsolja a KER,
amely megteremti az egyes nyelvvizsgáztató központok szintjeinek átláthatóságát,
a nyelvvizsgák kölcsönös elismerését, és lehetõvé teszi a minõsítési
rendszerek közötti összehasonlításokat (Bárdos, 2006). A különbözõ vizsgákat
közös nyelvismereti skálán elhelyezve a vizsgarendszer egyik vizsgáján
elért teljesítmény egy másik vizsgán elért eredményhez viszonyítható
(Barabás, 2005; North és mtsai., 2003).
A nyelvvizsgaszintek illesztése a Közös Európai Referenciakeret szintjeihez
még sehol sem történt meg. A probléma többrétû: egyrészt nincsenek
rutinszerûen és olcsón alkalmazható eljárások, másrészt pedig még nincse-
243