mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

4. Anyanyelvi tudásszintmérések és képességvizsgálatok
torpan. További kutatások szükségesek annak feltárására, hogy milyen
okok húzódnak meg a jelenség hátterében, illetve melyek azok a mérõeszközök,
amelyek kellõ megbízhatósággal jellemzik a tanulók helyesírási
készségét. Ugyanakkor a helyesírás-vizsgálatok tervezéséhez, mérõeszközeik
kidolgozásához a diákok passzív és aktív szókincsének ismerete is
elengedhetetlen lenne.
A nagymintás pedagógiai fogalmazásvizsgálatok alapján megfogalmazható
legfontosabb tanulság az, hogy a diákok szövegei nem adnak jó képet a
diákok tudásának fejlõdésérõl. A nyelvi kifejezõképesség fejlõdésének
problémái számosak; tükrözhetik a gondolkodás fejlõdésének problémáit,
de a fejlõdés akadályozói is lehetnek (vö. Molnár, 2001). A fogalmazásképesség
fejlõdésének megrekedése a szövegek általános színvonala alapján
gyanítható azokból a kutatásokból, amelyek több életkori mintát vizsgáltak.
További kutatásokat kíván annak tisztázása, hogy valóban errõl van-e szó,
vagyis a direkt fejlesztés elégtelensége vagy hiánya miatt a spontán fejlõdés
megreked, vagy csupán egy meglepõen hosszú szakasz létezése vethetõ föl,
amelyben a részképességek és készségek fejlõdése zajlik ugyan, de még
nem mutatkozik meg a szöveg szintjén, annak általános minõségében.
További jelentõs hozadéka az áttekintésnek, hogy a közlési attitûd
mennyire nagy gondot jelent a diákok számára minden vizsgálatban, ahol
ezt a szempontot érvényesítették. Bár a központi tantervi szabályozás sokat
változott a nyelvi képességek fejlesztését illetõen, a megfelelõ fejlõdési adatok
és a fejlesztésre vonatkozó visszacsatolás nélkül nem várható, hogy lényeges
változás következhet be e képességek általános színvonalában.
A bemutatott vizsgálatok eredményei alapján a mûfaj és a témához kapcsolódó
tudás gazdagsága, szervezettsége hatásainak további kutatása is szükségesnek
tekinthetõ, akárcsak a kommunikáció tudatosságának érvényesülése
a receptív és produktív kommunikatív tevékenységek során.
A jelen fejezetben tárgyalt anyanyelvi képességek fejlõdésének, illetve
fejlesztésük sikerességének vizsgálatát áttekintésünk alapján több szempontból
hiányosnak véljük. A kritikus nyelvi alapkészségek fejlõdésének
vizsgálatán túl (amely a Szegedi Mûhelyhez kötõdik) nincs még törekvés a
bonyolultabb nyelvi, illetve irodalmi-nyelvtani konstruktumok szisztematikus
feltárására iskolai kontextusban (ellenpéldaként l. Pletl Rita [2008] lényegében
civil vállalkozásként megszervezett romániai magyar fogalmazásmérését).
Az elvégzett vizsgálatok komoly problémákat tárnak fel mind
a fejlõdés folyamatában, mind a fejlettség általános színvonalában. Szükség
235