mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

D. Molnár Éva, Molnár Edit Katalin és Józsa Krisztián
általában a szépirodalmi szövegeket takarják, szemben a nem folyamatos
szövegekkel, amelyekben ábrák, táblázatok, diagramok is szerepelnek, és
közelebb állnak a tankönyvi szövegekhez. A gondolkodási mûveletek terén
a három mérési pontban nem volt szignifikáns különbség, közel azonos
szinteket értek el a magyar diákok. A 2009-es PISA-mérésben azonban jobban
megoldották azokat a feladatokat, amelyek az információk visszakeresését
igényelték, mint azokat, amelyek reflektálást és értékelést kértek. Ez
az ellenkezõje annak, mint amit a PIRLS-mérés eredményei mutattak.
A PISA- és a PIRLS-vizsgálatok eltérõ eredményeinek értelmezésekor
kiemelten jelenik meg az egyik legfontosabb tényezõ, az olvasás célzott
tanításának megléte, illetve hiánya a különbözõ korosztályok esetében.
Míg a PIRLS-mérés a 10 évesekre fókuszál, amikor még a szövegértés fejlesztése
hazánkban az általános iskola kiemelt feladata, a 15 évesekre irányuló
PISA-mérés esetében Magyarországon már nincs célzott olvasásfejlesztés,
ennél a korosztálynál a szövegértésnek már eszközként kellene
mûködnie a különbözõ tantárgyak szövegeinek értelmezése során (Balázsi
és Balkányi, 2008b).
A közoktatásban tapasztalt hazai eredményekhez hasonlóan az OECD
égisze alatt zajló IALS-vizsgálat a felnõttek (26–65 év) általában alacsony
szintû szövegértésérõl számol be. A magyar felnõttek a három vizsgált szövegtípus
(dokumentum, prózai, kvantitatív) közül a kvantitatív típusú szövegeken
teljesítettek a legjobban. Ugyanakkor az eredmények azt mutatták,
hogy az életkor elõrehaladtával jelentõs különbségek vannak a felnõttek
szövegértésében a fiatalok javára. Ebben sem az iskolázottság, sem az olvasást
igénylõ munkahellyel rendelkezõk tekintetében nem volt különbség; az
azonos végzettséggel rendelkezõ és hasonló munkakört betöltõ felnõttek
között az idõsebbeknél (46–65 év) rendre szignifikánsan gyengébb szövegértést
találtak, mint a fiatalabbaknál (25–32). A háttértényezõk közül az iskolai
végzettség mutatta a legerõsebb kapcsolatot a szövegértéssel Magyarországon.
A magasabb, illetve alacsonyabb iskolai végzettségû felnõttek
között jelentõs a különbség a szövegértés fejlettsége terén; az eredmények
szerint minden iskolában eltöltött év nagyjából 10 ponttal növeli a szövegértés
átlagát a mérésben.
Az áttekintett rendszerszintû vizsgálatokban a koncepciók és módszerek
eltérései mellett is kirajzolódik néhány általános tendencia. Így a nemek közötti
különbségekben tipikusan a lányok elõnyét látjuk. Ezt árnyalja, hogy
az elõny nem egyformán érvényesül minden szövegtípus és gondolkodási
72