17.05.2015 Views

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Nikolov Marianne és Vígh Tibor<br />

elvek, míg más országokban (pl. Portugáliában, Magyarországon) majdnem<br />

a teljes lakosság sajátjának vallja az állam nyelvét (Eurobarometer<br />

Summary, 2006, 3. o.), és jóval alacsonyabb arányú a többnyelvûség az európai<br />

átlagnál. Mindezek az eredmények történelmi, politikai és számos<br />

egyéb okkal <strong>magyar</strong>ázhatóak.<br />

A többnyelvûség eléréséhez három alapelvet fogalmaznak meg (Conclusions<br />

of the Barcelona European Council, 2002): (1) a nyelvtanulás élethosszig<br />

tartó folyamat, amely (2) igen korai életkorban kezdõdik, és (3) a<br />

megvalósításához célszerû a tartalom alapú nyelvoktatásból adódó lehetõségek<br />

kiaknázása (A new framework strategy for multilingualism, 2005).<br />

Mindhárom kérdéskör önmagában is kihívást jelent mind Európában, mind<br />

idehaza. Míg az EU-tagállamok polgárainak 56%-a képes anyanyelvén kívül<br />

legalább egy, 28% kettõ és 11% három idegen nyelven társalogni, addig<br />

a <strong>magyar</strong>okra vonatkozó adatsor: 42%, 27% és 20%. Egyetlen nyelven sem<br />

tud az EU-polgárok 44%-a, a <strong>magyar</strong> állampolgárok 58%-a (Eurobarometer<br />

Summary, 2006, 9. o).<br />

Az EU-ban 2005-ben a leggyakrabban használt nyelv az angol, a népesség<br />

51%-a használja, közülük 13% elsõ, 38% második vagy idegen nyelvként.<br />

Ez az arány azonos a németet, franciát, olaszt és spanyolt beszélõk<br />

együttes arányával (Eurobarometer Summary, 2006, 3. o.).<br />

Magyarországon a 2005-ös európai Eurobarometer-felmérésben a megkérdezettek<br />

85%-a szerint angolul, 73%-a szerint németül kellene tanulnia<br />

az iskolásoknak. Ez az arány angolból az EU-tagállamok középmezõnyében,<br />

németbõl elsõ helyen áll, ami történelmi, gazdasági, földrajzi okokra<br />

vezethetõ vissza. A francia, spanyol, olasz és orosz nyelvre jutó szavazatok<br />

aránya (4, 3, 2 és 2%) messze elmarad a többi országra jellemzõ népszerûségi<br />

adatoktól (Eurobarometer Summary, 2006, 10. o). Ezek a számok<br />

azt jelzik, hogy Magyarországon jelenleg a nyelvválasztás kérdése<br />

mint az angol és/vagy német fogalmazódik meg, és a hazai hagyományoktól<br />

eltérõen, ahol a német nyelv szerepelt az elsõ helyen, a kilencvenes<br />

évek elejétõl napjainkra a nemzetközi trendnek megfelelõen, az angol<br />

nyelv lényegesen népszerûbb.<br />

248

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!