mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

1. Az olvasásvizsgálatok eredményei
1.23. táblázat. A nyomtatott és digitális szövegek olvasásának eredményei
(Forrás: OECD, 2011; átlagok és zárójelben a standard hibák)
Szövegek
Magyarország
OECD-átlag
(16 ország)
Nyomtatott szövegek olvasása 494 (3,2) 499 (0,7)
Digitális szövegek olvasása 468 (4,2) 499 (0,8)
Az elektronikus szövegek olvasásában meghatározott teljesítményszinteken
az eloszlásokban szintén különbség mutatkozik a magyar tanulók és az
OECD 16-os átlag között (1.24. táblázat). Míg a 2. szinten nagyobb arányban
(25%) szerepeltek magyar tanulók, a magasabb szinteket az
OECD-átlagnál kisebb arányban érték el a hazai tanulók.
1.24. táblázat. A magyar tanulók megoszlása (%) a digitális szövegekhez
kapcsolódó képességszinteken (Forrás: OECD PISA 2009 Database,
VI.2.1. táblázat)
Képességszintek
Magyarország
OECD-átlag
(16 ország)
5. vagy a felett 5 8
4. 16 23
3. 27 30
2. 25 22
2. alatt 11 6
A nemek szerint feldolgozott eredmények azt mutatják, hogy a lányok
jobban teljesítettek mindkét mérési típusban, mint a fiúk az OECD-országok
átlagát tekintve. Magyarországon hasonló a helyzet, a lányok mind a
nyomtatott, mind az elektronikus szövegek olvasásában jobbak, mint a fiúk.
Azonban hazai tekintetben a lányok is és a fiúk is szignifikánsan gyengébben
olvassák a digitális szövegeket, mint a papíralapú szövegeket. A digitális
szövegértésben azonban kisebb a lányok–fiúk közötti teljesítménybeli
különbség (21 pont), mint a nyomtatott szövegek olvasásában (41 pont)
(OECD, 2011).
A számítógép-használat nagyban meghatározza a digitális szövegek olvasását.
Számos, a számítógép használatára vonatkozó háttérkérdést dolgoztak
fel a vizsgálatban, ezek közül emelünk ki néhányat az 1.25. táblázatban.
65