mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

3. A természettudományos tudás nemzetközi és hazai vizsgálata
veltség szavunkhoz áll közel. A scientific literacy 15 (természettudományos
mûveltség) az 1950-es évek végétõl a természettudományos nevelés elveinek
kifejezésére, legtöbbször az elvárt természettudományos ismeretek, illetve
a természettudományokról, a természettudományos megismerésrõl
(annak sajátságairól, céljairól, korlátairól) szóló tudás, valamint a közvetíteni
kívánt értékek megjelölésére használt kifejezés. A természettudományos
mûveltségnek nincs általánosan használt meghatározása. Az egyes megközelítések
eltérnek abban, hogy hogyan értelmezik a természettudományok
egymással való kapcsolatát, valamint a természettudományok és más tudományok
viszonyát (B. Németh, 2008b, 2010; Durant, 1993; Jenkins, 1994;
Roberts, 1983, 2007). A természettudományos mûveltség egyik legismertebb
és legnagyobb hatású mûveltségkoncepcióját a PISA szakértõi munkacsoportja
dolgozta ki.
A PISA természettudományos vizsgálatainak elméleti kerete
A PISA-vizsgálatok elméleti keretét a megrendelõ (az OECD) igényeinek
megfelelõen a társadalmi és gazdasági szempontok alakítják, középpontjában a
mindennapi életben használható, mûködõképes tudás/mûveltség áll. A PISA
azt vizsgálja, hogy a részt vevõ országok oktatási rendszereiben folyó képzés
mennyiben szolgálja a modern munkaerõpiac igényeit, hogy a 15 éves fiatalok
rendelkeznek-e a munkavállaláshoz szükséges tudással, kompetenciákkal.
A PISA-programban a természettudományos mûveltség definíciószerûen olyan
alkalmazható tudás, melynek birtokában az egyén képes természettudományos
problémákat felismerni, tudását gyarapítani, a természettudományos jelenségekre
magyarázatot adni és bizonyítékokkal alátámasztott következtetéseket
megfogalmazni. A természettudományos mûveltség a természettudományos
megismerés jellemzõinek megértése, a természettudomány és a technika anyagi,
szellemi és kulturális környezetet alakító hatásának ismerete, a természettudományokkal
kapcsolatos kérdések, természettudományos elméletek iránti érdeklõdés
(OECD, 2006a, 2009).
A PISA 2000-ben és 2003-ban a „Természettudományos ismeretek vagy
fogalmak”, a „Természettudományos folyamatok” és az „Alkalmazási területek
vagy kontextusok” dimenziók mentén folyt (OECD, 2000, 2003). A részletes
mérési koncepció kidolgozására 2006-ban került sor, mikor a természet-
15 Ritkábban, hasonló jelentéssel és funkcióval használt szókapcsolat a science literacy (pl. AAAS,
1990); a scientific culture (lásd például Solomon, 1988), illetve a francia nyelvterületeken (pl. Kanadában)
a „la culture scientifique” (Durant, 1993).
165