mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

D. Molnár Éva, Molnár Edit Katalin és Józsa Krisztián
déssel jár együtt a felnõttek szövegértésében (Vári és mtsai., 2001a). Az
életkor erõs és negatív hatása három ország kivételével (Chile, Portugália és
Amerikai Egyesült Államok) minden országnál kimutatható, amely az idõsebb
korosztály gyengébb szövegértését jelenti. A munkahelyi és informális
tanulás, illetve a szülõk iskolai végzettségének hatása az elõbb említett változók
mellett nem volt olyan jelentõs, azonban a többi háttérváltozó közül
ezek mutattak még szignifikáns kapcsolatokat a szövegértéssel a magyar
felnõttek esetében.
Tendenciák az olvasási képesség mérésében
és országos színvonalában
Az 1970-es évektõl napjainkig rendszeresen zajló hazai és nemzetközi rendszerszintû
mérések a legtöbb esetben a szövegértés nem megfelelõ fejlettségérõl
adnak számot. Már a kezdeti vizsgálatok (IEA 1970, OPI–MM, TOF)
is kimutatták, hogy a magyar tanulók szövegértése nem volt elég hatékony,
mert az értelmezéssel, a mélyebb összefüggések feltárásával nehézségeik
voltak. Késõbb a Monitor-mérések hasonló eredményeket szolgáltattak;
a ’86-os vizsgálatban a szövegértési teljesítmény az IEA 1970 és
OPI–MM-vizsgálattal összehasonlítva stagnálást, míg a TOF-vizsgálattal
összevetve jelentõs romlást mutat. Az 1990-es évektõl kétéves ciklusokban
rendszeresen megvalósuló Monitor-vizsgálatok ezt a kezdeti tendenciát évrõl
évre alátámasztották, és egyre inkább gyengülõ teljesítményt mutattak ki
a szövegértés terén. A nemek közötti különbségek szinte minden Monitor-mérésben
a lányok javára kedveztek; a fiúk csupán a ’97-es mérésben
egy évfolyamon (12.), egy iskolatípuson belül (gimnázium) és két szövegtípus
(a dokumentum és a magyarázó típusú szövegek) esetében teljesítettek
jobban, mint a lányok. A Monitor-vizsgálatok eredményei alapján a településtípusok
közötti jelentõs különbségek szintén kirajzolódtak; a mérések során
egyre inkább nyílt az olló a két pólust képviselõ fõvárosi és községi iskolák
között. A képzési típus alapján elkülönülõ alminták szövegértése között
szintén számottevõ a különbség, a szakmunkásképzõbe járó tanulócsoport
évrõl évre halmozta hátrányát a gimnazistákkal szemben.
Az elmúlt évtized két legjelentõsebb nemzetközi rendszerszintû mérése,
a PIRLS és a PISA eltérõ eredményekrõl számolt be Magyarország tekintetében.
Az elõbbi biztató, az utóbbi aggodalomra okot adó teljesítményszin-
70