mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

1. Az olvasásvizsgálatok eredményei
2003, 2006, 2009a; a 2009-es vizsgálatban használt, részletesebb rendszert
illetõen l. Balázsi és mtsai., 2010a, 67. o.)
Az OECD-átlagot, mint említettük, standard skálán definiálták 500 pontban,
a szórást 100 pontban határozták meg az elsõ mérés alkalmával.
Ugyanakkor újabb országok részvételével az átlagos ponthatár kissé csökkent:
2003-ban 492, 2006-ban 494, 2009-ben pedig 493 volt a szövegértés
korrigált pontátlaga (Balázsi és mtsai., 2007b, 2010b).
Különbözõ nehézségi szintekre besorolt ún. egységeket dolgoztak ki (a szöveg
és hozzá tartozó kérdések által) a szövegértés vizsgálatához. A nehézségi
fokot a szöveg hossza, struktúrája és bonyolultsága alapján határozták meg
(OECD, 1999). A szövegek típusa (folyamatos, nem folyamatos), a hozzájuk
kapcsolódó gondolkodási mûveletek (információ-visszakeresés, szövegértelmezés,
reflektálás és értékelés) alapján a 2000-es mérés során öt képességszintet
különböztettek meg (ezeket az OECD, 1999 alapján mutatjuk be).
Az 5. képességszint (625 pont feletti teljesítmény) a legmagasabb szövegértési
szint. Azok a tanulók, akik elérték ezt, képesek ismeretlen szövegek információit
értelmezni és az információkkal magas szintû mûveleteket végezni,
mint például kritikai észrevételek megfogalmazása, hipotézisek felállítása,
a szereplõk cselekedeteinek megítélése objektív és szubjektív szempontok
alapján. A 4. képességszint 553–625 pont közötti teljesítményt jelöl. Az ezen
a szinten teljesítõ tanulók szintén képesek bonyolultabb információfeldolgozásra,
a szövegekben elrejtett információk megtalálására és kritikai értékelésére.
A szereplõkrõl általános ítéleteket, a szöveg egészérõl pedig véleményt
képesek megfogalmazni. A 3. képességszint (481–552 pont közötti teljesítmény)
szükséges ahhoz, hogy a tanulók sikeresen elvégezzék a középiskolai
tanulmányaikat. Az ezen a szinten teljesítõ diákok képesek a különbözõ típusú
szövegekbõl kiszûrni a megfelelõ információkat, képesek a mindennapi
élethelyzetükhöz kapcsolódó információkat az olvasott szövegekkel összevetni.
A 2. képességszint (408–480 pont) már meglehetõsen gyenge szövegértési
képességet jelöl. Azok a tanulók, akik ezen a szinten teljesítettek, csupán
a legegyszerûbb olvasási feladatok elvégzésére képesek, mint például
egyértelmû információ-visszakeresés a szövegbõl, az információk közötti
egyszerûbb kapcsolatok felismerése. Nehezen birkóznak meg a bonyolultabb
szövegekkel, és kevésbé képesek arra, hogy új, számukra szokatlan szövegekben
jelentéssel bíró összefüggéseket fedezzenek fel. Az 1. képességszinten
(335–407 pont) teljesítõ diákok csak a PISA által definiált legalapvetõbb mûveletekre
képesek: egyetlen információnak vagy a szöveg fõ témájának azo-
57