mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

4. Anyanyelvi tudásszintmérések és képességvizsgálatok
munkában, akár az emberek közti írásbeli érintkezésben. Mint ahogy azt
Nagy (2007a) és Vidákovich (1986) is kiemeli, a kézírás jelentõsége várhatóan
még sokáig nem fog csökkenni, és továbbra is eszköztudás marad az
otthoni és iskolai tanulásban egyaránt. Nagyon fontos tehát, hogy a kézírás
készségeit a lehetõ leghatékonyabban birtokoljuk. Az íráskészség kialakulását
és használatát az írásmozgás-készség optimalizálódása (Nagy, 2007c,
2007d; Kasik és Nagy, 2007) teszi lehetõvé. A jelen tanulmánynak nem célja
ezen készség fejlõdésének, mûködésének (Nagy, 2007a), fejlesztésének
(Miskolcziné, 2005) és a hozzá kapcsolódó vizsgálatoknak (Nagy, 2004,
2007b) a bemutatása, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az írásmozgáskoordináció
elemi alapkészségének megfelelõ elsajátítása az írástanulás, és
így az íráskészség kialakulásának, mûködésének elengedhetetlen feltétele
(Nagy, 2007a).
A Vidákovich (1990) által bemutatott diagnosztikus értékelési vizsgálatban
(N = kb. 700), majd az azt követõ országos reprezentatív mintán (N = kb. 2000)
történõ kutatásban az anyanyelvi írásbeli kommunikáció több készségét és jártasságát
vizsgálták (a helyesírásra vonatkozó tanulságokat késõbb ismertetjük).
Az 1985-ben és 1986-ban Kiskunfélegyháza nyolcadik osztályos tanulóira kiterjedõ
mérésben az íráskészség feltérképezése másolási, tollbamondási és szövegalkotási
feladatok vizsgálata alapján történt, az ezt követõ 1987-es mérés
során másolási és tollbamondási feladatokat oldottak meg a tanulók, az országos
vizsgálatban pedig csak tollbamondási feladatot.
A kézírás minõségének, használhatóságának megítéléséhez az egyéni és társadalmi
elvárásokból kiindulva összetett szempontrendszert dolgoztak ki.
A kiskunfélegyházi mérésekben az írástempót az idõegység alatt lemásolt szavak
számával, az írás alapkészségeinek fejlettségét a 100 szóra jutó torz betûk
mennyiségével jellemezték. Az írás pontosságának megítélésekor írástechnikai
és átviteli hibákat különböztettek meg, melyeknek megjelenését a sorok, a szavak
és a betûk szintjén figyelték meg. Ezeken a szempontokon kívül az értékelõk
egy-egy ötfokú skálán minõsítették a tanulók írott szövegeinek olvashatóságát
és külalakját. Az országos vizsgálatban e két utóbbi szempont mellett a torz
betûk és a tanulók saját javításainak 100 szóra esõ számával jellemezték a tanulók
íráskészségét. A következõkben az összehasonlíthatóság érdekében a felmérések
eredményei közül kiemeljük az olvashatóság és a külalak szempontjait.
A 4.6. táblázat mutatja, hogy a mindössze a szöveg kódolását elváró másolási
feladat megoldásakor létrehozott tanulói szövegek a legolvashatóbbak és legszebb
külalakúak. A fogalmazásokon, vagyis ahol a diákoknak a tartalom ki-
207