mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

Csíkos Csaba és Vidákovich Tibor
A matematikatudás vizsgálatának fogalmi keretei
A matematikatudás fogalmának pontos meghatározása nem célunk, ezért
nem foglalkozunk sem a matematikai tudás különbözõ értelmezéseivel, sem
a nemzetközi szakirodalomban használatos megnevezéseivel. A matematikatudást
olyan gyûjtõfogalomként kezeljük, amely a matematika iskolai tanulása,
továbbá a tanultak iskolai és iskolán kívüli alkalmazása szempontjából
fontos pszichikus komponenseket foglalja magában. Ez a tág értelmezés
nyilvánvalóan lefedi a matematikai tárgyi tudás, készségek és gondolkodás
különbözõ komponenseit (lásd Sternberg és Ben-Zeev, 1998), a matematikatanulás
affektív feltételeit, általában mindazokat a területeket, amelyek a
matematika mûvelésének mentális alapjait jelentik. Mivel a könyv más fejezetei
részletesen foglalkoznak a tanítás-tanulás folyamatát és eredményeit
meghatározó háttérváltozók kutatásával (motiváció, attitûdök), ebben a fejezetben
a matematikai mûveltség kognitív aspektusainak vizsgálatára összpontosító
kutatásokat tekintettük át.
A matematika tantárgy sok évtizede kitüntetett jelentõségû szereplõje az
iskolai méréseknek. A nemzetközi pedagógiai mérésekben megvalósult magyar
részvétel mellett a diagnosztikus pedagógiai értékelés elméletének hazai
megjelenése és kidolgozása (Vidákovich, 1990) jelentõs mértékben elõsegítette
a matematikai tantárgyi tudásszintmérések korszerûsödését.
A matematikai tantárgyi tudásszintmérõ vizsgálatok számos szempont szerint
további csoportokba sorolhatók. Az egyik lehetséges szempont, hogy milyen
populáció vizsgálatára került sor a felmérés során: beszélhetünk intézményi,
települési, megyei, országos szintrõl, ha a területi kiterjedtséget tekintjük
meghatározónak, és természetesen fontos szempont, hogy milyen életkorú, milyen
iskolatípusban tanulók tudását vizsgáltuk. Egy újabb szempont lehet a tantervhez
kötöttség: központi vagy helyi tantervi követelmények diagnosztikus
tesztjével történt a mérés. Végül fontos szempont lehet, hogy melyik matematikai
(tartalmi) részterület felmérésérõl van szó.
Az elõzõekben említett szempontok közül a vizsgált populációk szerint
nehezen alkothatunk teljes képet. A matematikai terület mérése ugyan gyakran
szerepel az intézményi, a fenntartói (települési) és a megyei szintû vizsgálatokban
is, azonban publikált eredmények fõként a megyei pedagógiai
intézetek által végzett mérésekbõl állnak rendelkezésre.
A hazai, tantervekhez kapcsolódó felmérések jellemzõen nem az úgynevezett
tantervértékelés területéhez sorolhatók. A tantervek (pl. a Nemzeti alap-
84