mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

D. Molnár Éva, Molnár Edit Katalin és Józsa Krisztián
A tanulók szövegértésére irányuló hazai vizsgálatok
A hazai kutatások között az olvasási képesség fejlõdési folyamatának széles
életkori intervallumot átfogó elsõ feltárására az 1980-as, majd a 90-es évek
végén került sor. Vidákovich és Cs. Czachesz (1999) nagymintás keresztmetszeti
kutatása 1997-ben 2–10. között, páros évfolyamokon vizsgálta az
olvasási képesség fejlõdését. Mérésük országos reprezentatív mintáját több
mint 18 000 tanuló alkotta. Négy mûfajú szöveget alkalmaztak (mese, újságcikk,
fölrajzi ismeretterjesztõ és történelmi), ezek hossza 320–360 szó
között volt. Szövegenként meglehetõsen kevés, mindössze hat item kapott
helyet a tesztben, öt a szövegben szereplõ explicit információra kérdezett rá,
a hatodik pedig a szöveg alapján levonható következtetésre.
Az 1997-es mérésükben egy korábbi, 1988-ban végzett vizsgálatukat ismételték
meg azonos mérõeszközökkel. Megállapításuk szerint a kilencvenes
évek végén a tanulók olvasási képességének fejlettsége magasabb, mint tíz évvel
korábban: közel két évnyi fejlettségbeli elõny rajzolódik ki. A negyedikesek
szövegértésének fejlettsége közel azonos a korábbi mérés hatodikosaiéval, a
hatodikosoké pedig a korább nyolcadikosokéval. Vizsgálatuk azt mutatja, hogy
az olvasási képesség intenzív fejlõdése az alsóbb évfolyamokon jellemzõ,
6. osztálytól kezdve a fejlõdési folyamat jelentõsen lelassul.
Molnár É. és B. Németh (2006) nagymintás mérése második osztályos tanulók
szövegértését vizsgálta. Ennek a kutatásnak köszönhetõen állnak rendelkezésre
– Vidákovich és Cs. Czachesz (1999) adatfelvétele mellett – országos
adatok a legfiatalabb korosztály szövegértésérõl. Elemzéseikben
alaptantervi és OM-kerettantervi követelményekhez viszonyították a tanulók
eredményeit. A vizsgálatban 4900 tanuló vett részt. A minta a szülõk iskolai
végzettsége, valamint területi lefedettség szerint reprezentatív volt.
A tesztben két szövegtípus szerepelt, egy folyamatos (mese, 36 item) és egy
nem folyamatos (plakát, 23 item) szöveg, mindkettõre 20-20 perce volt a
másodikosoknak két külön tanórán.
Eredményeik szerint a mese átlaga 83%p (szórás: 18%p), a tanulók
48%-a teljesített 90 és 100%p között. A plakát információinak visszakeresése
és megértése már valamivel nehezebbnek bizonyult; a minta átlaga 59%p
(szórás: 19%p), és mindössze 12%-uk teljesítménye esik a 90–100%p tartományba.
A szerzõk külön elemezték a szövegértés két megcélzott szintjét,
az információ-visszakeresést és a szövegértelmezést. Mindkét szövegnél az
információ-visszakeresésben nyújtottak a tanulók szignifikánsan jobb telje-
40