mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

10. Informatikai mûveltség
alapozottságát (mind a négy fent említett területen 60% körül teljesítettek a diákok).
A fõvárosban, megyeszékhelyen tanuló diákok szignifikánsan jobban teljesítettek
egyéb városokban és a községekben tanuló társaiknál.
Teljesítmény (pont)
560
540
520
500
480
460
1995 1999
539,7 541,3
478,3
477,1
1995
1999
440
S eretek
Szoftverismeretek
A azások
Alkalmazások
10.8. ábra. Az 1995-ös és 1999-es számítástechnikai teljesítmények
összehasonlítása (Monitor-vizsgálatok)
Nagy (1995) kutatása tovább árnyalta ezt a különbséget, és eredményei
szerint míg a kisebb településen élõ és tanuló általános iskolai diákok elsõsorban
az elméleti jellegû, kevésbé eszközigényes kérdéseknél nyújtottak
jobb teljesítményt, addig a nagyobb településen tanuló diákok a hardvert és
a számítógép-használatot tartalmazó feladatoknál értek el magasabb pontszámokat.
Valószínûleg az otthoni környezet informatikai felszereltségének
(város és falu közötti különbség), a család szociális helyzetének a különbségei
(értékek, érdeklõdés) módosították a tanulók teljesítményét. Ez is megerõsíti
azt a véleményünket, hogy Magyarországon elsõsorban az iskolának
kell biztosítania a korszerû eszközök és technológiák megismerését. Ellenkezõ
esetben már korán kialakulnak a tanulók közötti, késõbb már alig csökkenthetõ
különbségek. Hasonló tudásszintmérõ megközelítés mutatkozott
Hornyák (2002) vizsgálatából is.
Paradigmaváltás az IKT-kutatások terén
2003-ban Kõrösné kutatásában már megfigyelhetõ a hazai paradigmaváltás,
és a hardver-, szoftver- és számítástechnika-tudásszint vizsgálata mellett
hazánkban is megjelentek a tantárggyal, annak oktatásával, a módszertannal
kapcsolatos kérdések. A tananyagon minden egyes megkérdezett tanár változtatna,
csak a változtatás iránya és mértéke különbözõ (10.9. ábra). Azo-
467