mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

11. Egészségi állapot, egészségmagatartás
Az egészséget veszélyeztetõ magatartási tényezõk közül kiemelkednek:
az egészségtelen táplálkozási szokások, a mozgásszegény életmód és a rizikó-magatartásformák
(pl. dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás, korai
szexuális élet). Az egészségfejlesztõ tevékenységek kidolgozásakor
azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az adott egészséget befolyásoló
magatartásforma nem izoláltan létezik, hanem az életmód részeként, melyben
a különféle viselkedéses, szociális és egyéni tényezõk bonyolult kölcsönhatásban
állnak egymással (Németh, 2007b).
Magyarország a HBSC-kutatásban 1986 és az ESPAD-kutatásban 1995
óta részt vesz, így ezek a vizsgálatok releváns és a külföldi országokkal
összehasonlítható adatokat nyújtanak a magyar iskolások egészségmagatartásáról.
A HBSC-kutatás célcsoportja a serdülõ korosztály: a 11, 13 és 15
évesek korcsoportjai szerepelnek a nemzetközi vizsgálatban, míg Magyarországon
az 1990. évi adatfelvétel óta a 17 évesek is részét képezik a nemzeti
mintának (Magyarországon 6., 8., 10. és 12., illetve 2002-tõl 5., 7., 9. és
11. évfolyamos tanulók). Az ESPAD-kutatás célcsoportja valamennyi vizsgálat
során az iskolában tanuló 16 évesek voltak, de ez a korcsoport a különbözõ
mérési pontokban az iskolarendszer különbözõ évfolyamain tanult
(1995-ben csak a 10., 1999-ben a 9–10., 2003-ban és 2007-ben a 8–10. évfolyamok
kerültek be a mintába). Az idõbeli változások vizsgálatára a 10. évfolyamosok
vagy a 16 évesek adatai alkalmasak.
A fent említett nemzetközi vizsgálatokon kívül számos, általában valamely
célzott egészségmagatartási formára irányuló regionális és települési
szintû felmérés volt hazánkban, melyek ugyancsak fontos adatokat szolgáltatnak
a magyar tanulók egészségmagatartásáról, de ezekre a terjedelmi korlát
miatt nincs lehetõségünk kitérni.
Az egészséget befolyásoló magatartási tényezõk közül is csak a legfontosabbakat
tárgyaljuk. A serdülõk életmódja (táplálkozás, mozgás, rizikómagatartás)
jelentõs a népesség egészségi állapotának meghatározása
szempontjából is, mivel ez az életkor nagy jelentõségû a késõbbi magatartásformák
kialakulásában. Ha serdülõkorban támogatjuk az
egészséges választásokat, az a felnõttkorban is pozitív egészségkimenettel
jár (Páll, 2004).
489