mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

D. Molnár Éva, Molnár Edit Katalin és Józsa Krisztián
1.17. táblázat. A magyar tanulók szövegértésének fejlettsége a gondolkodási
mûveletek szerint a PIRLS-mérésekben (Forrás: Balázsi és mtsai., 2007a;
átlagok és zárójelben a standard hibák)
Mérési idõpont
Információ-visszakeresés és egyenes Értelmezés, összefoglalás és
következtetés levonása
értékelés
PIRLS 2001 540 (2,1) 545 (1,9)
PIRLS 2006 544 (2,8) 554 (3,0)
A szövegtípusok és mûveleti szintek együttes figyelembevételével kialakított
képességszinteket (alacsony, átlagos, magas és kiváló) teljesítõ tanulói
arányokat mutatja az 1.18. táblázat. Látható, hogy mindkét mérési pontban
majdnem minden tanuló elérte az alacsony szintet (98%, 97%) és az átlagos
szint feltételeit is nagy arányban teljesítették tanulóink (85%, 86%).
2001-hez képest 2006-ra szignifikánsan nõtt a kiváló szinten teljesítõk aránya
(Balázsi és mtsai., 2007a).
1.18. táblázat. Azoknak a magyar tanulóknak az aránya (%), akik elérik az
egyes képességszinteket a PIRLS-mérésekben (Forrás: Balázsi és mtsai.,
2007a; Mullis és mtsai., 2007)
Képességszint
Mérési idõpont Alacsony szint
400 p
Átlagos szint
475 p
Magas szint
550 p
Kiváló szint
625 p
PIRLS 2001 98 85 49 10
PIRLS 2006 97 86 53 14
A vizsgálatok többek között kiterjedtek az olvasás iránti attitûd, az olvasási
énkép és a nemek terén mutatkozó különbségek elemzésére. Az olvasás
iránti attitûd indexe az olvasás kedveltségével és a könyvek értékelésével
kapcsolatos változók összevonásából adódott, és három értéket rendeltek
hozzá: alacsony, közepes és magas. A magyar eredmény a 2006-os mérés
nemzetközi átlagának felelt meg, ugyanakkor a különbözõ indexértékekhez
tartozó olvasási teljesítmény mindvégig magas értékeket mutatott (magas
indexértékkel rendelkezõk szövegértése 571 pont, a közepessel 532 pont, az
alacsony indexértékkel pedig 531 pont járt együtt; Balázsi és mtsai., 2007).
A 2001-es méréshez képest e tekintetben nem volt jelentõs változás. Az
eredmények azt mutatják, hogy a magyar tanulók olvasási teljesítményét
nem határozza meg jelentõsen az olvasás iránti attitûd (errõl l. még D. Molnár
és Székely, 2010; Józsa és Fejes, jelen kötet, 8. fejezet).
54