mÃ©rlegen a magyar iskola - Diagnosztikus MÃ©rÃ©sek FejlesztÃ©se

More documents

Recommendations

Info

B. Németh Mária, Korom Erzsébet és Nagy Lászlóné számolók alapján történik. A rendelkezésre álló keretek nem teszik lehetõvé a vizsgálatok átfogó összefüggés-elemzéseinek bemutatását, ezek a hivatkozott szakirodalomban elérhetõk. 3.1. táblázat. A bemutatott természettudományos vizsgálatok Vizsgálat tárgya Tantervi tudás Mûveltség és kompetencia Rövidítések: Szervezés Vizsgálatok Idõpont IEA CAEP FISS (First International Science Study) SISS (Second International Science Study) TIMSS (Third International Mathematics and Science Study) TIMSS-R (Third International Mathematics and Science Study Repeat) TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) IAEP (International Assessment of Education Progress) Vizsgált korcsoport 1970/71 4., 8. és középiskola záró évfolyam 1983/84 4., 8. és középiskola záró évfolyam 1994/95 3., 4., 7., 8. és középiskola záró évfolyam 1999 8. évfolyam 2003 4., 8. évfolyam 2007 8. évfolyam 1990/91 9. és 13. évfolyam Hazai TOF-80 1980 8. évfolyam Tantárgy-pedagógiai 1979–1982 6. évfolyam vizsgálatok Monitor-vizsgálatok 1986–1999 3–12. évfolyam Országos, területi és kutatási célú vizsgálatok 1980-tól 1–12. évfolyam OECD PISA (Program for 2003, 2006, 15 évesek International Student 2009 Assessment) IEA: International Association for the Evaluation of Education Achievement CAEP: Center for the Assessment of Educational Progress OECD: Organization for Economic Cooperation and Development 132
3. A természettudományos tudás nemzetközi és hazai vizsgálata Természettudományos tudás- és mûveltségmérések elméleti keretei A mai értelemben vett természettudományos oktatás kiépülése és a mûveltségfelfogás elsõ paradigmaváltása mintegy kétszáz éve következett be (Comber és Keeves, 1973). A 19. század második felében az ipari társadalmakban a klasszikus-humanisztikus mûveltségkép kiegészült a természettudományos tudás elemeivel. A 20. század közepétõl a természettudományok oktatása kiemelt szerepet kapott, hangsúlyai azóta – elsõsorban a tudomány és a technika fejlõdésének köszönhetõen – folyamatosan változnak. A 20. század közepén és második felében uralkodott, de ma is fellelhetõ az a felfogás, amely a természettudományok oktatásának feladatát az akadémikus tudással rendelkezõ egyének nevelésében, a tudományos megismerést, gondolkodásmódot elõsegítõ kutatási módszerek átadásában, a tanulói kísérletek preferálásában látja. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a természettudományi diszciplínákra felépített tantervek, a szaktudományok rendszerét, logikáját leképezõ tantárgyi szerkezet, a didaktikai módszerek és eszközök csupán a természettudományok iránt érdeklõdõ, természettudományokkal kapcsolatos pályára készülõ fiatalok körében hatékonyak. A diszciplínaalapú tanítás problémáinak, a skolasztikus és a pragmatikus tudásfelfogás ellentmondásainak feloldására a hetvenes évektõl számos inter-, illetve multidiszciplináris tanterv és program készült, amelyek fõként az Egyesült Államokban és a fejlõdõ világban terjedtek el (Nahalka, 1993; Smith és Karr-Kidwell, 2000). Ez a megközelítés abból indul ki, hogy a valóság jelenségei egységes rendszert alkotnak, így a természettudományos nevelésben sem indokolt a tananyagnak az egyes szaktudományokat lefedõ tantárgyakra tagolása. A tudományterületeket átfogó szemléletet érvényesítõ tanterveknek/programoknak nincs egységes elméleti keretrendszere, a szakirodalom sokféle modellt vonultat fel (Jacobs, 1989). A multidiszciplináris tanterveknek a tananyag szervezésének vezérelve szerint két típusa különíthetõ el. Az egyik, integrált 1 néven ismertté vált megközelítés a természettudományok logikáját követve, az egyes tudományágak közös fogalmaira és módszereire alapozva építi fel a tan- 1 A szakirodalomban hasonló megközelítések, alternatívák is elõfordulnak, például interdiszciplináris (interdisciplinary), együttmûködõ (synergistic) és tematikus (thematic) tanítás/tanterv stb. (Lake, 1994). 133
Page 2 and 3:
Mérlegen a magyar iskola
Page 4 and 5:
Diagnosztikus mérések fejlesztés
Page 7 and 8:
Tartalom Bevezetés (Csapó Benõ)
Page 9 and 10:
Bevezetés Az ezredforduló körül
Page 11 and 12:
Bevezetés nemzetközi és magyaror
Page 13 and 14:
Bevezetés lalkozik, amelyek túlmu
Page 15:
Bevezetés Az utolsó fejezetben K
Page 18 and 19:
D. Molnár Éva, Molnár Edit Katal
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 83 and 84: 2. A matematikatudás alakulása az
Page 131: 3. A természettudományos tudás n
Page 135 and 136: 3. A természettudományos tudás n
Page 183 and 184:
3. A természettudományos tudás n
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
4. Anyanyelvi tudásszintmérések
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
Page 205 and 206:
Page 207 and 208:
Page 209 and 210:
Page 211 and 212:
Page 213 and 214:
Page 215 and 216:
Page 217 and 218:
Page 219 and 220:
Page 221 and 222:
Page 223 and 224:
Page 225 and 226:
Page 227 and 228:
Page 229 and 230:
Page 231 and 232:
Page 233 and 234:
Page 235 and 236:
Page 237 and 238:
Page 239 and 240:
Page 241 and 242:
5. Az idegen nyelvek tanulásának
Page 243 and 244:
Page 245 and 246:
Page 247 and 248:
Page 249 and 250:
Page 251 and 252:
Page 253 and 254:
Page 255 and 256:
Page 257 and 258:
Page 259 and 260:
Page 261 and 262:
Page 263 and 264:
Page 265 and 266:
Page 267 and 268:
Page 269 and 270:
Page 271 and 272:
Page 273 and 274:
Page 275 and 276:
Page 277 and 278:
Page 279 and 280:
Page 281 and 282:
Page 283 and 284:
Page 285 and 286:
Page 287 and 288:
Page 289 and 290:
6. Történelem és társadalomisme
Page 291 and 292:
Page 293 and 294:
Page 295 and 296:
Page 297 and 298:
Page 299 and 300:
Page 301 and 302:
Page 303 and 304:
Page 305 and 306:
Page 307 and 308:
Page 309 and 310:
Page 311 and 312:
Page 313 and 314:
Page 315 and 316:
Page 317 and 318:
Page 319 and 320:
Page 321 and 322:
Page 323 and 324:
Page 325 and 326:
Page 327 and 328:
7. Szocializáció, szociális vise
Page 329 and 330:
Page 331 and 332:
Page 333 and 334:
Page 335 and 336:
Page 337 and 338:
Page 339 and 340:
Page 341 and 342:
Page 343 and 344:
Page 345 and 346:
Page 347 and 348:
Page 349 and 350:
Page 351 and 352:
Page 353 and 354:
Page 355 and 356:
Page 357 and 358:
Page 359 and 360:
Page 361 and 362:
Page 363 and 364:
Page 365:
Page 368 and 369:
Józsa Krisztián és Fejes József
Page 370 and 371:
Page 372 and 373:
Page 374 and 375:
Page 376 and 377:
Page 378 and 379:
Page 380 and 381:
Page 382 and 383:
Page 384 and 385:
Page 386 and 387:
Page 388 and 389:
Page 390 and 391:
Page 392 and 393:
Page 394 and 395:
Page 396 and 397:
Page 398 and 399:
Page 400 and 401:
Page 402 and 403:
Page 404 and 405:
Page 406 and 407:
Page 408 and 409:
Csapó Benõ és Molnár Gyöngyvé
Page 410 and 411:
Page 412 and 413:
Page 414 and 415:
Page 416 and 417:
Page 418 and 419:
Page 420 and 421:
Page 422 and 423:
Page 424 and 425:
Page 426 and 427:
Page 428 and 429:
Page 430 and 431:
Page 432 and 433:
Page 434 and 435:
Page 436 and 437:
Page 438 and 439:
Page 441 and 442:
10. Informatikai mûveltség Molná
Page 443 and 444:
10. Informatikai mûveltség Az inf
Page 445 and 446:
10. Informatikai mûveltség tott (
Page 447 and 448:
10. Informatikai mûveltség Az IEA
Page 449 and 450:
10. Informatikai mûveltség 2002 m
Page 451 and 452:
10. Informatikai mûveltség 10.2.
Page 453 and 454:
10. Informatikai mûveltség A kül
Page 455 and 456:
10. Informatikai mûveltség la fel
Page 457 and 458:
10. Informatikai mûveltség 100 %
Page 459 and 460:
10. Informatikai mûveltség szoká
Page 461 and 462:
10. Informatikai mûveltség (92%)
Page 463 and 464:
10. Informatikai mûveltség lag t
Page 465 and 466:
10. Informatikai mûveltség pessé
Page 467 and 468:
10. Informatikai mûveltség alapoz
Page 469 and 470:
10. Informatikai mûveltség félel
Page 471 and 472:
10. Informatikai mûveltség önké
Page 473 and 474:
10. Informatikai mûveltség nológ
Page 475 and 476:
10. Informatikai mûveltség Kárp
Page 477 and 478:
11. Egészségi állapot, egészsé
Page 479 and 480:
Page 481 and 482:
Page 483 and 484:
Page 485 and 486:
Page 487 and 488:
Page 489 and 490:
Page 491 and 492:
Page 493 and 494:
Page 495 and 496:
Page 497 and 498:
Page 499 and 500:
Page 501 and 502:
Page 503 and 504:
Page 505 and 506:
Page 507 and 508:
Page 509 and 510:
Page 511 and 512:
12. A vizuális és zenei nevelés
Page 513 and 514:
Page 515 and 516:
Page 517 and 518:
Page 519 and 520:
Page 521 and 522:
Page 523 and 524:
Page 525 and 526:
Page 527 and 528:
Page 529 and 530:
Page 531 and 532:
Page 533 and 534:
Page 535 and 536:
Page 537 and 538:
Page 539 and 540:
Page 541 and 542:
Page 543:
Page 546 and 547:
A kötet szerzõi Csíkos Csaba A S
Page 548 and 549:
A kötet szerzõi Korom Erzsébet A
Page 550:
A kötet szerzõi Pethõ Villõ A S
show all

mÃ©rlegen a magyar iskola - Diagnosztikus MÃ©rÃ©sek FejlesztÃ©se

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?