mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

B. Németh Mária, Korom Erzsébet és Nagy Lászlóné
terveit. Az integrált tanterv a tantárgyi határok felszámolásával törekszik a közvetített
tudás tartalmi és módszertani egységbe foglalására, a képességek fejlesztésére,
a tananyag életszerûvé tételére, a tanulók motiválására (B. Németh,
2008a; Chrappán, 1998; Drake, 2000; Dressel, 1958; Felvégi, 2006; Fogarty,
1991; Fogarty és Stoehr, 1995; Lake, 1994). A másik irányvonalat a társadalmi
elvárásokból kiinduló, a természettudományokat más tudományterületekkel –
például szociológiával, matematikával stb. – integráló komplex STS (Science
Technology Society – Tudomány Technika Társadalom) programok képviselik.
E tantervek célja az ember, a természet, a technika és a társadalom összefüggéseinek
bemutatása, a természettudományos diszciplínák releváns technikai,
társadalmi környezetbe ágyazott közvetítése (Aikenhead, 1994; Brunkhorst
és Yager, 1986; B. Németh, 2008a).
Magyarországon a természettudományok oktatása elsõsorban a tudományterületeket
leképezõ tantárgyi keretekben folyik, szemléletében, technikájában
fõleg a tradicionális, diszciplínaalapú, akadémikus szemlélet érvényesül. A hivatalos
dokumentumokban ugyan jelen van az interdiszciplináris szemléletmód,
a tartalmi és fogalmi integráció elvárása, a tantárgyi integrációt formálisan
az alsóbb évfolyamok környezet-, illetve természetismeret tantárgya képviseli.
A tudomány és a technika eredményeinek alkalmazását, azok társadalmi
jelentõségét és hatásait hangsúlyozó STS-megközelítés nem jellemzõ, csupán
néhány, a természettudományos nevelés egy-egy jelenségével, problémájával
foglalkozó tanulmány említi (Báthory, 1999; Csapó, 1999, 2004; Csorba,
2003; Havas, 1999; Nahalka, 1993; Szabó, 1998).
Tantervi tudásszintmérések
A nemzetközi és hazai természettudományos felmérések többsége – különösen
a hetvenes és nyolcvanas években – az iskolai oktatás tantárgyi követelményeihez
kapcsolódó tantervi tudásszintmérés volt. A mérések metodikája
követte a tudás tartalmának és a képességek szerepének átértelmezését.
Magyarországon a rendszeres tudásmérés 1969-ben az IEA (International
Association for the Evaluation of Education Achievement) társaságba való belépésünkkel
kezdõdött. Az eltelt negyven évben hat IEA és egy, a CAEP (Center
for the Assessment of Educational Progress) által szervezett nemzetközi
összehasonlító vizsgálatban vettünk részt (3.1. táblázat). A nemzetközi mérések
hatására a nyolcvanas években Magyarországon is megkezdõdött a hazai szer-
134