mÃ©rlegen a magyar iskola - Diagnosztikus MÃ©rÃ©sek FejlesztÃ©se

More documents

Recommendations

Info

Molnár Edit Katalin és Nagy Zsuzsanna ket a 4.3. ábra mutatja. Ezek jelentõsek, bár itt már a több szempont érvényesítése miatt esetenként csak kis alminták álltak rendelkezésre a tendenciák kirajzolásához (az anyák iskolai végzettsége szerinti elemzések hasonló eredményt hoztak). A 10. évfolyamon nyújtott teljesítmény csak a felsõfokú végzettségû szülõk lányai esetében magasabb szignifikánsan, mint a 8. évfolyamé: vagyis õk az egyetlen csoport, ahol továbblépésrõl beszélhetünk a középiskolai években. A többi csoport esetében gyakran már a 6. és a 8. évfolyam között sem beszélhetünk egyértelmûen fejlõdésrõl. A fejlõdés üteme a legnagyobb mértékû a középfokú végzettségû szülõk lányai esetében, miközben a hasonló hátterû fiúk fejlõdése a legszerényebb, sõt, a varianciaelemzés eredményei szerint itt a négy évfolyam teljesítményei nem is különböztethetõk meg egymástól. Összevont standardizált összbenyomás 9 8 7 6 5 4 lány (felsõfokúvvégzettségû apa) lány (nem érettségizett apa) fiú(felsõfokúvégzettségûapa) fiú (nem érettségizett apa) 3 Évfolyam 4. 6. 8. 10. 4.3. ábra. Teljesítményátlagok nem, apa iskolázottsága és évfolyam szerint az SZTE-MTA Képességkutató Csoport 1997-es vizsgálatában A vizsgált különbözõ regressziós modellekben az évfolyamokon át következetesen érvényesülõ hatása csak a nyelvtanjegynek volt a vizsgált változók közül (attitûdök, illetve a tanulmányi teljesítményt jellemzõ jegyek). A gazdasági és kulturális hátteret jellemzõ változók közül a család birtokol- 230
4. Anyanyelvi tudásszintmérések és képességvizsgálatok ta könyveknek volt csekély, de növekvõ hatása, amihez lassan csatlakozott a napi tanulással töltött idõ is. Molnár Edit Katalin (2000, 2002a, 2003) az Iskolai mûveltség 1999 vizsgálat keretében Szeged mint kultúrahordozó egység iskoláiban tanuló hetedikes (N = 427) és tizenegyedik évfolyamos (N = 371) diákok levélformában megírt kifejtéseit vizsgálta. Mindkét életkori mintát tovább bontotta: a hetedikeset a tanulmányi átlag szerint, ahol az alsó harmadot azok alkotják, akik leszakadnak, mert valószínûleg nem tudnak érettségit adó intézményben továbbtanulni, a felsõt azok, akik igen; a középiskolásokat pedig a vizsgálatban szereplõ iskolák típusa szerint. Már a 4.17. táblázat adataiból is nyilvánvaló, hogy a hetedikes leszakadók szövegalkotási teljesítménye is messze elmarad a továbblépõkétõl még a külalakot tekintve is, ahol pedig a másik három alminta nem különbözik egymástól szignifikánsan. Az elvégzett statisztikai próbák szerint a gimnazisták teljesítménye az alminták közül a legmagasabb. A szakközépiskolások csak a stílus és a nyelvhelyesség szempontjából jobbak a hetedikes továbblépõknél, de a fogalmi kidolgozást jelzõ tartalom és szerkezet tekintetében nem (2002a, 201–202. o.). Mindkét korosztályban jobb teljesítményt nyújtanak a lányok, mint a fiúk (205. o.), de a jelek arra utalnak, hogy érésbeli különbségekrõl és azok kiegyenlítõdésérõl lehet szó. A szülõk iskolázottságával jellemzett családi szociokulturális háttér hatása a fejlõdés eltérõ mintázataiban érvényesül leginkább, a csoportok közötti távolság ugyanakkora a megfigyelt két életkorban. A magas iskolázottságú apák gyermekeinek fogalmazásai a középiskolás mintában a fogalmi kidolgozás magasabb színvonalát mutatják a hetedikes továbblépõkhöz képest. Ezzel szemben a csak általános iskolát végzett apák gyermekeinek szövegeiben – a két életkori alminta összehasonlításából kikövetkeztethetõen – a nyelvi kidolgozás szempontjából (stílus, nyelvhelyesség) mutatkozik a legfõbb változás (206–209. o.). Úgy tûnik, a képesség fejlõdését valóban a nem és családi szociokulturális háttér metszeteiben érdemes vizsgálni. A 4.18. táblázat a fogalmazás értékelési szempontjaival mint függõ változókkal végzett regresszióelemzések eredményeit összegzi (210–211. o.). A modellbe bevont független változók az ennek alakulására elvileg leginkább ható tényezõk (a továbbtanulási szándék szorosan korrelál a szülõk iskolázottságával, de inkább a diák saját motívuma, mint környezetének jellemzõje, ezért csak ez szerepel a modellben). Ezekkel az összbenyomás varianciájának egyharmada magyarázható. Az életkor a fentebb idézett 231
Page 2 and 3:
Mérlegen a magyar iskola
Page 4 and 5:
Diagnosztikus mérések fejlesztés
Page 7 and 8:
Tartalom Bevezetés (Csapó Benõ)
Page 9 and 10:
Bevezetés Az ezredforduló körül
Page 11 and 12:
Bevezetés nemzetközi és magyaror
Page 13 and 14:
Bevezetés lalkozik, amelyek túlmu
Page 15:
Bevezetés Az utolsó fejezetben K
Page 18 and 19:
D. Molnár Éva, Molnár Edit Katal
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 83 and 84:
2. A matematikatudás alakulása az
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
3. A természettudományos tudás n
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180: 3. A természettudományos tudás n
Page 191 and 192: 4. Anyanyelvi tudásszintmérések
Page 229: 4. Anyanyelvi tudásszintmérések
Page 241 and 242: 5. Az idegen nyelvek tanulásának
Page 281 and 282:
5. Az idegen nyelvek tanulásának
Page 283 and 284:
Page 285 and 286:
Page 287 and 288:
Page 289 and 290:
6. Történelem és társadalomisme
Page 291 and 292:
Page 293 and 294:
Page 295 and 296:
Page 297 and 298:
Page 299 and 300:
Page 301 and 302:
Page 303 and 304:
Page 305 and 306:
Page 307 and 308:
Page 309 and 310:
Page 311 and 312:
Page 313 and 314:
Page 315 and 316:
Page 317 and 318:
Page 319 and 320:
Page 321 and 322:
Page 323 and 324:
Page 325 and 326:
Page 327 and 328:
7. Szocializáció, szociális vise
Page 329 and 330:
Page 331 and 332:
Page 333 and 334:
Page 335 and 336:
Page 337 and 338:
Page 339 and 340:
Page 341 and 342:
Page 343 and 344:
Page 345 and 346:
Page 347 and 348:
Page 349 and 350:
Page 351 and 352:
Page 353 and 354:
Page 355 and 356:
Page 357 and 358:
Page 359 and 360:
Page 361 and 362:
Page 363 and 364:
Page 365:
Page 368 and 369:
Józsa Krisztián és Fejes József
Page 370 and 371:
Page 372 and 373:
Page 374 and 375:
Page 376 and 377:
Page 378 and 379:
Page 380 and 381:
Page 382 and 383:
Page 384 and 385:
Page 386 and 387:
Page 388 and 389:
Page 390 and 391:
Page 392 and 393:
Page 394 and 395:
Page 396 and 397:
Page 398 and 399:
Page 400 and 401:
Page 402 and 403:
Page 404 and 405:
Page 406 and 407:
Page 408 and 409:
Csapó Benõ és Molnár Gyöngyvé
Page 410 and 411:
Page 412 and 413:
Page 414 and 415:
Page 416 and 417:
Page 418 and 419:
Page 420 and 421:
Page 422 and 423:
Page 424 and 425:
Page 426 and 427:
Page 428 and 429:
Page 430 and 431:
Page 432 and 433:
Page 434 and 435:
Page 436 and 437:
Page 438 and 439:
Page 441 and 442:
10. Informatikai mûveltség Molná
Page 443 and 444:
10. Informatikai mûveltség Az inf
Page 445 and 446:
10. Informatikai mûveltség tott (
Page 447 and 448:
10. Informatikai mûveltség Az IEA
Page 449 and 450:
10. Informatikai mûveltség 2002 m
Page 451 and 452:
10. Informatikai mûveltség 10.2.
Page 453 and 454:
10. Informatikai mûveltség A kül
Page 455 and 456:
10. Informatikai mûveltség la fel
Page 457 and 458:
10. Informatikai mûveltség 100 %
Page 459 and 460:
10. Informatikai mûveltség szoká
Page 461 and 462:
10. Informatikai mûveltség (92%)
Page 463 and 464:
10. Informatikai mûveltség lag t
Page 465 and 466:
10. Informatikai mûveltség pessé
Page 467 and 468:
10. Informatikai mûveltség alapoz
Page 469 and 470:
10. Informatikai mûveltség félel
Page 471 and 472:
10. Informatikai mûveltség önké
Page 473 and 474:
10. Informatikai mûveltség nológ
Page 475 and 476:
10. Informatikai mûveltség Kárp
Page 477 and 478:
11. Egészségi állapot, egészsé
Page 479 and 480:
Page 481 and 482:
Page 483 and 484:
Page 485 and 486:
Page 487 and 488:
Page 489 and 490:
Page 491 and 492:
Page 493 and 494:
Page 495 and 496:
Page 497 and 498:
Page 499 and 500:
Page 501 and 502:
Page 503 and 504:
Page 505 and 506:
Page 507 and 508:
Page 509 and 510:
Page 511 and 512:
12. A vizuális és zenei nevelés
Page 513 and 514:
Page 515 and 516:
Page 517 and 518:
Page 519 and 520:
Page 521 and 522:
Page 523 and 524:
Page 525 and 526:
Page 527 and 528:
Page 529 and 530:
Page 531 and 532:
Page 533 and 534:
Page 535 and 536:
Page 537 and 538:
Page 539 and 540:
Page 541 and 542:
Page 543:
Page 546 and 547:
A kötet szerzõi Csíkos Csaba A S
Page 548 and 549:
A kötet szerzõi Korom Erzsébet A
Page 550:
A kötet szerzõi Pethõ Villõ A S
show all

mÃ©rlegen a magyar iskola - Diagnosztikus MÃ©rÃ©sek FejlesztÃ©se

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?